Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-10 [0001]
Biutáin a Bezőgazdasáii érdekképviseletek létesítéséről szólott i miniszterelnök. Brrol törvény gondoskodik és arra törekednek ébbep a kérdésben, hogy az egész gazdatársadalom összefér ba»...on az együttes szellemi munkában és ki művelődve önmagát vezeti hes; e és saját ügyei t intézhesse. Ezzel kapcsolatban a flldmtíves egyetem felállítása is* tervbe van véve egyelőre próbaként. íSgji^éves • iskola lesz, amely kiépülhet. A téli hónapokra fog szőritkeanlT amikor a jóldmi vesék ki képzőst fognak nyerni gazdasági és fül*»polgári szempontból. .Nekünk« a mi kultúráikkal naivon sokat kel 1 törődnünk, mert a magyar kul tiiráuak a győzelme Lesz, ha »íakft majd máskép fognak megi telni/ miift K elei -Európa töb'i népeit, a magyar kultúra fenntartása pedig okvetlenül szükséges lesz agyfeszt boldogulásunkhoz, másrészt sb ; oz is, hogy azt a kulturális szerepet, ami t annak ideién Kelet-Európában iát szőttünk, az uj s/abaci Magyarország is /játszhassa, Hogy az ui szabad, erős Magyarország létesülhessen, ahhoz higgadtság, nyugalom és munka kell, elsősorban komoly, intenzív, megfontolt és meg nem zavart munka. Az építés munkájában békés égre van" szükségünk, szükségünk van minden magyar tibfrrt. Ne gyűlölködjünk egymásra sem a jelen, sem a multak miatt. Csak ak.-.or" fogunk' tovább jutni , ha egységes társadalmi légkört teremtünk . A közigazgatás reíor.mjárél szólott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy" az u. n . nagy közigazgatási reformot ma nem lehet megcsinálni /"ma nincs meg ah 1 oz a nyugodt pillanat és idő* sincs annak előkészítésére és végrehajtására. De bizonyos dolgokat meg lehel csinálni és éppen ezért terjesztette be a belügyminiszter a megyei, városi és községi közigazgatásnak bizonyos megreformálásáról' szélé törvényjavaslatokat, amelyek legközelebb a Ház elé kerülnek. A nemzetgyűlés intenzív munkál akar"végezni és magában a nemzetgyűlésben napról-napra erősebbé vált egy áramlat, amely azt'cé1 oz a . h0gy a nemze t gyü 1 és Önmagának szigorúbb korlátokat szabj/>n, .szigorubi korláboknt alkoson, mint aoninokkel ma rendelkezik. Epp ezért a Ház elé kerül legközelebb a házszabályok revizi ójának kérdése, amely a nemzetgyűlés munkájának intenzivebbé tételére a külső keretet meg fogja adni. Sem a nemzetgyűlésnek, sóm az államfőnek tekintélyét nem emelte az, hogy oly sokáig húzták és mégis oly sokat tet .ék szóvá a kor mauyzoi jogkör kiterjesztésének kérdését. Én első kötelességemnek ismertem, mikor* miniszterelnök létem, ezt a Ház elé hozni, és inéit óz tatnak látni, nem okozott nagy katasztrófát a parlamentben, ít nemcsak a kormányzó tekintélyéről, de elsősorban magának a nemzetgyűlésnek a tekintélyéről is vau sz é, mert sem a nemzetgyűlés .sem az abból kikerült kormány nem lehet erős, ha nincsen meg"az irányitashak a teljes biztosítéka, ha nincsen meg, mondjuk meg őszintén - a ház f é lo s'z 1 át ás i jég. amely végeredményében szabályoz.'a a nemzetgyűlésnek a munkáját. Végül, hogy az összes tekintélyeken végigmenjek, amelyeket lejárátni igyekeznek, itt a királyi tekintély. Azt mondják hogy az országban nem lesz addig; jogrend., amíg koronás király nincs . Magyarország monarchikus állam, Magyarországnak királya lesz, annak a királynak a tekintélyét ne csorbítsuk előre korteskédésekkel . /Ugy.van! Hosszantartó zajos taps és éljenzés./ Már pedig, ha azt mondjuk, hogy jogrend addig nem lesz, ez egyrészt csorbítja a király tekintélyét, másrészt, a kormányzóét, végül csorbítja a nemzetgyűlés tekintélyét is, amelynek nem s»abad engednie, hogy. ne legyen jogrend, csorbítja a kormányét ós csorbítja a magyar nemzet' becsület ét, ha önmaga kimondja, hogy nem tud rendel tartani. Fa a királykor aes ma mindenütt ott vm. A parlamentben nyíltan is, de leginkább burkoltan, állandóan, hogv ugy mondjam, jelen van. Ez ellenkezik az országnak jól 'rettegett' érdekeltei és" tulajdonképpen. a törvén yél is. Nekünk a k.i ráí yk érdest nerc szabad ugy könnyel miien belevetni a dolgokba, azért, meri így más kérdést sem fogunk komolyan megoldani, egyszerűen korteskedéssel .' Egy uj kornak a küszöbén állunk, amelyben megszabadultunk Ausztriától és amelyben mi is és egész Európa is 'szociálisan átalakulunk. Tisztelt Uraim, ami kor"a nemzetgyűlés összeült és az 1920. évi 1. törvénycikket meghozta, akkor egy bizoayos megállapodást kötöttünk, hogy a békekötésig nem fogunk az Áaazifiát él vai ő elszakadásnak következraényéiről beszélni. Miért ÉKpfn a békeszerződés megkötésóig? Okozati Összefüggés a ketio között nincs. Mégis miért történt ez? Valószínűleg azért, mert a békekötést egy távoli időpontnak tekintet ük. Érdemben 'ma is .felnál Iának azok a nehézségek, amelyek el batár ozásunkSiak a szabadságát ha nem is korlátoz, ák,' de korlátozhatják és én mint volt külügyminiszter mondhatom, hogy nem érzem, hogy akaratunkat kül bei olyasoktól máris teljesen" szabadon érvényesíthessük, sem az egyik, som a másik irányban. A másik momentum a belrend kérdése. Alpelső rend helyreállett, s a kormánynak meg is van az ereje éa a képes ége, hogy ezt megóvja és a békés polgárok jogbiztonságát biztosítsa. "" A harmadik kérdés az -alkotmány revizi ójának kérdése. Az én nézetem szerint ez a, három momentum az, amelv határt szab, azaz időpontot szab annak, hogy a királykérd esnek személyi részével foglaIkoz unk . Az alkotmányreviziónak egyik része-a parlamenti revízió kell, hogy legyen* amely elsősorban .a választójog végleges forrná iának"a megáll áw. tása', a felső kámforának megfelelő"reórgnni záci ója a modern követelményeknek megfelelően j hogyha egyáltalában a kétkamarás' rendszert akarjuk fenntartani, végül, hogy fog-e kelleni valóban á királyi hatalom ( tövátj ! ! korlátozása. Hiszen it felmerül egy kérdés, egyebektől eltekintve, ami azt hi szem, az ország túlnyomó többségének a véleménye, hogy a magyar király csak magyar király lehel, /ügy van! Éljenzés és taps./ Ezekre a kérdésekre akartam rámutatni, amelyeknek komoly elintézése szükséges, laielét 'a Irerteskedésekhék és puc*soknak a nemzet jövőjére nézve emiaens fontosságú kérdését meg iierjük fogni,, mert a kérdés fosxearfcése az ország érdekével is ellenkeaik" ellenkezik árnak a királyi tekintélynek az érdekéve i is, aki Magyarország trénjáP t*® ftl.n és' ellenkezik a kormányz ó tekintélvévei is.
