Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-10 [0001]
gazdasási relációkat. Ezt már a szegedi kormány iii(ffi|ulásior kezdeményeztem, de csak későt) 1 ., hosszas munka uilfiföi került, , gazdasági nexusok ujrafelvétele-. Mi a legnagyotv cilT/ekenyég el viseltetünk, de vannak olyan momentumok, melyek nehézzé eszik helyzetünket, Meg kéli érteni odaát és meg kell érteni íu répában és az egész világon, hogy nagyon nehéz nyugodtan tárgyalni a zöld asztalnál gazdasági" kérdéseket ekkor, amikor vé; éink nincsenek abban a helyzetben, hogy nyugodtak legyenek, alikor .üldözteleseknek van-:ak kitéve és, amikor nemcsak folytonos politikai, atrocitások al kell meg küzdeni, hanem uj kommunizmus felálliiásával is. Utalok a Bácskára, Baranyára, Szeged koi hyé- íére és utalok prra, hogy az uj kommunizmust az al akarják életrckelteui, bogy elhitetik azt, bogy a magyarországi munkások íldözteleseknek vannak 'kitéve,' ha pedi« bevonulunk Baranyába, akkor a félrevezetett munkásokat kínozni fogjuk. Ilyesmivél es iiég más rémségekkel igyekeznek a szenvedélyeket feLkölteui . Sajnos, a mi szavunk, a mi igazságunk szava csak nehezen juthat él oda. Bár a parlamentben is kifejezet:en hangoz* táttan. hogy a jog és igazság fos ot uralkodni, csak kevesen hallhat dk meg .. Kevesen hallhat ák meg azt is, hogy senki, sem lesz semmiféle üldözésnek kitéve, ha félre is vezet ék. Történt politikai atrocitás a polgári közigazgatás átvételénél is. A fegyverszüneti szerződés katonai •Beszállásról szól, de az nem terjedhet ki a polgári lakosságra. 1 Ugyancsak sérelmes a magyarság kiutasítása is. Naponta érkeznek hazájukból, ot hónukból kikergetett családok és az entente nagyhatalmai nem képesek megakadályozni ezeket a/ atrocitásokat, noha látják a nagy igazságtalanságát. Mi, a magunk részéről mindent megtet ünk, amil csak lehetet.:. De mit ér a szó, amikor mögötte nem ál i. halalom, amely a sz ónak erői- is adhat. Sok száz as száz esetben történi intervenció, de majdnem • eredmény nélkül. * E kérdés .el kapcsolatban a waggonlak ók elhelyezéséről szólott a miniszterelnök. /Közbekiu-áltások: A galíciaiakat kell kiutasítani! / - Erről is szólok, - válaszolt a miniszterelnök. Ezeka kiutasítását e Ihat ározuik, a minisztertanácson keresztütoieut "a rend let, az intézkedések megtörténtek, de a rendőri statisztika szerint 40-50.000-re tehető azoknak a száma, akikre kiutasítás vár. A waggönlakók elhelyezését a már folyamatban levő épiikeBeesel, knlonai"barafciok berendezésé vei és a hivatalok ki 1 elépítésével oldjuk meg. November l-re ezor e*s áladnak fog lakás re nd f>I.kezésér e állni. Ezenkívül a lakható »yár i lakásokat én a környékbeli villákat is a waggonlakök rendelkezésére fogjuk bocsátani. A menekülteket azonban csak akkor tudjuk elhelyezni. * ba az u jab beözönlés megszűnik. Sokai jönnek azonban olyanok, akiknek nem feltétlenül szükséges, bogy idejöj ének. Nagyon, sokra nézve fontosabb volna, há a megszállott területen maradnának . Egész gazdasági létük oda van kötve, vagyonuk is ot vaii. A. legteljesebb mérlek be u együtt érzek velük, hiszen magam is menekült vagyok, azonban aki csak teheti, maradjon, mert - hangsúlyozom - az állam jelenlegi helyzetében nem képes ujate és u.'iabi tömegeket eltartani, A kiutasítások mögöt taktika is vau, »©rt oz is eszköz akar lenni arra, hogy a magyar gazdasági helyzetet meg nehézi t se, A zsidókérdést helytelenül fogják fel mindkét részen. A megoldás módja tekintetében azonban megértésre van szükség, ami nyugodtabb állapotokra vezet. A zsidóknak meg kell érteni ök. hogy itt egész természetes jelenség r cl. egész természetes aníagonizmus al állnak szemben, mért - bizonyos, hogy a., kommüni z-' Búsban és talán még erősekben, azokban a. mozgalmakban, amelyek a kommunizmust részben elősegítették, részben lehetővé tel ék, - pl. a Galilei—kör és a szabadkőművesek munkájában - jelentős részüM volt. A másik momentum "a háború alatt való gyors meggazdagodás . Én teljes objektivitásra! beismerem, hogy a zsidóság gyűjtötte a legnagyo'b'- vagyont és azt bj zonyosg ért ékig'' nagyoob kereskedelmi gyakorlattal es még nagyobb' ügyességgel érte 'él. De bizonyos. hogy mindezek a momentumok felkeltet ék a sokai szenvedet keresztény magyarság részben jogos elkeseredését, de felköttet ék a magyarságbán is a régi hibák felismerését, in. Felismerték azt a tényt, hogy le hagyták: 1 magukat szorítani a »vezetésről és bizonyos tunyas ággal a jogászkodas, a hivatalnekoskorlás felé hajlottak. Ennek az elkeseredésnek és ennek a felismerésnek következménye csak egy egészséges reakci ó lehetett, A mi társadalmunk beteg, mert megszakadt az a nemcsak érthető, de természetes folyamat is, hogy a nép széles rétegeiből a középosztályba jut a magyarság egy része, (ftfyt. Kév-)
