Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-10 [0001]
tiz államot része síi eni szokt a. Díszem, hogy Európa józan res/e ezt jaVnmkra "f ogjn írni és tudni fogja, hogy mit haszulltunfc ezzel nemcsak magunknak, hanem a tbb i our ópai,. államokt nak ÍM , Viszont éppen a to'jkot alat botártól unk olyan kötelme' •' ségeketi. "áfflelyekét még csak íéli<i vél altunk Dacunkra, méri * békeszerződést aláirtuk uayaii, de nég nem ratifikáltuk. klóndót aui, hojív"reálpoli ffkát kell űznünk, mintegy Oskoropt altiunk kell a háború veszt x-sógei i , XV rá kell térnem arra á pontra, amely jelenleg a legfájdalmasab én a legnehezebb: B pénzügyi kérdésre. Tön' mint 9 milliárdos deficittel kell számolnunk, amelyet tulttvómÖ részben elkerülhetünk, de csak ak or,ha pénzünk vásárioképesfógét megéretitjük. A külföld támogatására ne sokát számítsunk:, ha kaputok is külföldi támogatást, nagy ára lesz annak. - Az állam a pénzügyi helyzetünk "javi losa során súlyos áldozatokat fog kivinni polgárait él , de gondolja ateg miudenkl, begy a legsúlyosabb áldozat mindenkire nézve az, ha pénzünk rosszabbodik. A törvényhozás számos pénzügyi tör vény ja vas latot, fogadott el, amely azt céloz a >Thtbd&ti hogy pénzünket megjavít sa . A pjénzügymi hi.sz t er nemsokáraTaz etrys/.'vi vagyonadóra vonatkoz.örvény javaslat o> . Kz el lermé.sz elcsen az "egész szituációt nem lehet megáldani, meri énnek azon kell alapulnia, hogy nem szabad a gazdasági élet: folyamatai meg hettitán ifi. Magként azonban át. kel I , hogy has a a köz szeli nmet áz a tudat, hegy n pénzügyi kérdés meg oldásai ól falgi Ös zes bajaink orvosíáss.'/Élénk helyeslés./ Attól függ a tiszt viselekérdés megoldása isién jelentékeny reszten. A. nk, ho^v'pénzünknek .külföldi árfolyama oly rw z. gazdaság) indokfi inem, meri a mi pénzünk vásárlóereje sok.ml \imyoch ' mi nt" ahogy a- zürichi árfolyam jegyzi .. Pl Ausztriinan sok'al töb bankjegy van forgalomban, ko. 21 milliárd korona, tehát kétszer annyi mint nálunk és az osztrák korona mégis jobbon áll, iiz nem e mi gazdásági hely/etünknek, hanem politikai és gazdasági helyzetünknek arra a vetületére vezethető vis za, amelyet különböző vei i t *»gépekért amelyXek,. egyikét az ügynevezett magyai* emigránsok Bécsben állították reJJ ÉL&ffz hek:t.áltágok: Nem magyarok! Alliance j4i>aeii.te! - / T^'^'^^^/^^^w " E/.nián a franci a kérdésre i.ér« á- ff- -min\s zlere 1 mök» amely sok embert érdekel, különösen EZ államvasút ak bérbeadásának kérdésévei kapcsolat o&n. /felkiáltások: Halijuk! Halljuk!/ - Kényteboii vagyok, mint a külügyeknek rövid ideig volt felelős vezetője leszögezni, hogy mi borzasztó fecsegő nép vágyunk. Nem értem, hogy meg ae értsek az emberek, akik a magángazdasági életben forognak es tudják, hogyha valaki üzletei, köt, azt nem Íratja ki a lapokba, hogy a koukürrens is megtudja, hanem először megköti az üzletet és ha már megkötőt ék, örülnek, hogy a másik ne értesüljön róla. Az államközi életben is ugyanez a helyzet és azért nem lehet a külpolitikai kérdéseket másképpen, in int a bizalom alapján e 1 i •nézni ? ra'i nt- az azok iránti bizalom alánján;, akiket a nemzet megbízót az ilyenféle üzletek megkötésével. Külpolitikát nem bébe í nyilvánosan csinálni, Azt még soha senki^-sem csinálta,. A másik oldalon hirdették azt, de mikor Parisba érkeztek, aki or a négy ur bezárkozot eg.y szobába és még a-saját tanácsadóik N sem tudták, hogy azok »it csinállak. Ez" volt a, titkos diplomácia megszüntetése a párisi békekonferencián . /Általános derültség.f A íöb'í nagyhal almákkal szemben ugyanezek az álláspontok mérvadók. amelyekkel gazdasági kapcaólaiban állunk. Alinak enerkivül áh an a politikái káposólatoeo, amelyet n külképviseletek képviselnek és amelyre! remélem, hogy bizonyos felvilágosító hatásuk lesz a Ma|<yhat almákra /ugy, hogy azok belátják a mi nehéz helyzetünket és a rajtunk elkövetet igazságtalanságokat . Ezekben a kérdésekben uj határodhoz érkeztünk. Síikor utoljára Szegeden voltam.az aláírás határkövénél voltunk, mos* azonban ujab súlyos határkőhöz értünk: a ratifikáláshoz. Kint a Damokles kard.ja lebegj a fejünk felet * a ratifikálás kérdése. Ennek vannak előnyei es vannak' hátrányai. A hátrányai nem a ratifikálásnak hátrányai x hanem a vesztet háborúnak a hátrányai és következményei. Előnyei pedig bizonyos szabadak/ mozgás reménységében rejlenek, amelyekel f mint reménységeket egyáltalán nem szeretek túlságosan hangsúlyozni, mert attól felek i hogy az erről a helyről hallott reményeket Ígéreteknek, készpénznek vehetik s én nem szeretek ,olyat. -ígérni, amelynek fej tétlen bekövetkezését nem látom. /Elénk helyeslés./ Talán ridegebb a dolog ilyetén való beállítása, de azt tartora. hogy ez el a kérdéssel férfiasan szembe keli nézni és /le kell bonyolítani. A rati f.íkálást semmi másnak nem tartom, mint azon tény elismerésének, ho^y a háborút elvesztet ük. In így de fiuiálom a ratifikálást. A ratifikálás lezár egy korszakot/ amelyben mi a legyőzöttek voltunk és megkezd egy uj korszakot, amelyben ismét, "mini versenyzők, 1 árgyalóf-elék* lépünk fel, amélyben versenyképes; egünket, tárgyalás»ulyi>nkat mindenkor erőnk fogja megszánni. V /LeIkes",iapa".El jenzés"./"" A ratifikálásnaimzonba . iom szabad azt jelentenie, hogy a nemzet elveszt é»;é önbizalmát és-gátja legv'eh an ~.ak. hogy'a régi erős Magyaror szá'rot ujbői feltámaszt has s uk. '^fiagy tetszés./ 'A mi ní&z terelnek ezután Ha gyár öl szagnak a szomszédos államokkal vál <Svis zonyár ól sz ólot' . Ausztriával élénk gazdaségi ös'zeköt'etést- akarunk fen tar taniEz nekik -is, nekünk is egyformán érdekünk /De nem akarunk semmi néven nevezendő politikai összeköt t.e'! ésv vagy kapcsolatot . /Zugó éljenzés és taps,/ Ren er urnák a mostani választási kampányban Matacymr- .» ország kedves témája. Renier ur nem veszi észre, íiog v amikor Magyarország ellen beszédeket mond és olyan politikái folytai, amely Magyarországot támadja, tuia;jdohképen nem a saját és Ausztria po 11 £ iká j át folytat j a, han em azokét, aki kne k f e iü 1 és akik őt félrevezet ék.. Rennerék nem vet ék észre, hogy mi í.yen ajándékot kaptak Nyugat-Magyarországban. Olyan szomszédoknak köszönhetik, akiknek érdekük volt, hogy Mai/yarország és \usztri» közé éket verjenek. Hiszem és remélem," hogy ez a kérdés a két ország közti szükséges barátságos érintkezés közé nem fog ékeí, verni és az ausztriai nép meg fogja találni azt az utat., amely a kérdés megoldásához vezet es amely a barátságot nem fogja örökké lehetetlen é tenni. Azt követeli Ausztria, hogy Magyaro r s z ág po 1 ifi ká j a "s;z ü n j ö n mé g vég re A u sz triái u g y I ek i ri t ei i , mint amelynek magát ól. értetődő köteles ége, hogy Magyarországot köves- e ' ha ez' Ausztriának jelt "ad. Megnyugtatnatom, hogy Ausztria szabad elhatározásai semmiképpen' nem' akarjuk befolyásolni. Nem akarunk semmiféle' köz.beéget és mindaz amit erre nézve Renner ur elmondott, azoknak jeleni Őségét nem mágunkrj&ézve lát ara, hant* ugy vélem. Üogy a kijelentések élé tulajdonkénen' mások, & v#le szee?bená.l 16 osztrák pártok ellen irányul.,. /Elénk helyeslés .'/ » , A másik három gzemss&éé helyzete más. i< a győztesek kétségesei állnak gzémbeh a te'yyőzötteki-el. Itt nekuhk meg volt az igyekezetünk, hogy saját érdekünkben, de Eur ópa érdekébon ia •
