Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-10 [0001]
*£??TL + 5 / sí""^ RöT«ő érők törvénye, ara elv szerint a KÜLSŐ élnk^y^^ ínyeiül? ilJoltl cirill ffl Irtd^d°|rin!g nemi ötünk latét; osakara;ntant külf >?é ie vl?zélvez tetté,éllé tláimdássol nemcsak .hogy lé*kéSétt«éIíalnll;fe flZofrniftí v'"iránvü belső erők támad tán meg létünket, KUXJO er» kít^Se^föplfrek voltunk,* ekkor ellenfeleink kardcsapás nélkül ha^lmu|baej.t|U^ o ^ deatrühtlv h em r « ;k konstruktív felső erők is működnek,amelyek szerepe meg íontosabb. koffitr EislakSt véreinkben a hozzánktarlozandósaghak érzetét fenntartanunk és gyár api tanunk kell .Ezt pedig csak ugy érhetjük eí ha hezőSazdlUg^hkat a tőbt>ter»eléí* irányiban fejlesztjük, inarSnk !zfnvonala> pedig legalább annyira emelek,hogy nyers aSyííSinkat i t hon* d olgolhassuk fel,s külföldre ne nyersanyagot, reál lithassuLhógy pénzünknek vásárló erejét íokoz/.dk á vegeit, "hogy kértSrtÍb«íVs^lLeX:«sVH ? ^ raU ^f?oHofí e !e1f?lz^li élhessen A tudományt és művészetet is annyi ra kell lej lesz lenünk, hoffv a tanulni vágyé fiat»1 ság náluhk alaposabb és JoBb kikép Séf? nVérhesseh/minv. " sz omszéda inkhál .Szilárd meggyőződésem, hogy l feladatokat iWlSséDr^oWKtj^JBa a munkához azonnal |ozzáfégunk,s azt kellő szakértelemmel és szorgalommal végre is ^^"Ezülan részletesén kifejtette a mezőgazdasági"és ipari. . tőbbtermelés problémáját és "sor ( ,a vette aiokat a fényezőket, amelyekre a cél elérése érdiében szükségünk van „Különösen ér dekes volt,amit a tőke szerepéről mondott -- A +x Rámutatott arra.hogy aV^utóbbi k|t évtizedben vezető Térfiai nk azon a nézeien voltak.hogy a tőke.eredete teljesen közömbös .Nagy kedvezményekkel csábítgatták ide a külföldi tőket hogy minél előbb tekintélyes iparunk legyén,azonban nem helyeztek súlyt arra, hogy iparunk nemzeti jellegű legyen.Allamférfiaink e e hibás nézeté nemcsak az iparra,hanem az egész nemzet re is szerfelett káros következményekkel járt .Az idegen toké ugyanis ipa - *.« runkat nemzetközivé tette,s ez érlelte meg nálunk a szociaip must,majd pedig a kommunizmust .A tőke e káros kinövéseit látva, most szereplő allamférfiaink egyrészea tőke kinövései ellen vi vott küzdelmében a másik sélsősegbe esik.E férfiak ugvanis ma nemcsak a nagy tőke el len, hanem á'tokét istápoló technikai haladás el len is állást foglalnak [MMkét szélsőségnek az a hibája,hogy a. tőke munkák if ejtésének ín Ód .ját nem vészi kellőén figyelembe . 'Tén y,hogy "a tőké nemzetközi'. .Szükséges azonban ,'hogy a tőke kezelőit hassa át hazafias érzés.; 7 * ~ • • *• ~ Hogy a külföldi tőke kezelői saját hazájukhoz hüék.s annak érdekeit mozditják élő.erről - sajnos - a háború kitörése előtt a Felvidéken és Erdélyben me ggyőzo dh ettünk .A magyar tőke összes kezelőiről - sajnos - ily bizonyítványt nem állithatunk ki .Az ipari vállal: átokkal; foglal kőző magyar bankok legnagyobb része • ugyanis-nemcsak ,hogy nem állott a magyar nemzeti mozgalmak szolgalatában, ha nem még a külföldi tőké karos hatásai felett ís teljes közönnyel tért napirendre .E szomorú jelenség oka az.hogy bankjaink egy része ,épugy, mint az érdekkorükbe tartozó ipari részvénytársaságok csak névleg magyarok,valóságban azonban-" ' valamel y külföldi pénzcsoport érdekképviselői A nemzetközi tőke káros hatása ellen most már erélyesen kell védekeznünk.Törvényes intézkedést kérünk arra nézve,hogy ezentúl ' ipari es mexofi zda sági vállalataink igazgatói, üzem - és műhely ~ vezetni csakfs magyar állampolgárok lehessenek. „_ Bankjainkrak nagy hibája továbbá,hogy a hitelnyu Itást csak a vállalat megszerzésének eszközéül tekintik, a hatalmukba került vattaiatokat pedig nem az ipar, ha nem a kereskedelem szellemében vezetik. A,kfpitalizmus közös kinövései atőke öntéséből erednek A A nagytokének karos hatásai ellen meg kell védeni társadalmunk minden retedet,nevezete sen a gyári munkás okat és á f og yaszttft , valamint a verseny.fi*ytán sújtott kis: és középipart egyaránt De, ha a nagyt oke káros hatása ellen kellően védőké ztünk,visz ont á nagytőke fs a nagyipari vállalatok ellen ellenséges indulatot jem szabad táplálnunk^sot éH ehkezően oda"kell ha tnunkThogy minél tobb középi mai vállalat nágjyipari vállalattá fejlőd íéLmeít csak e;ek_. útig n. tufiuk Mzgaf^S^mt-^épsmii* félvifft|oztaHnlTmitlrí hogyezek cikkeiknek tömeges gyártásával jobban"kibírlak a 1 kfiifni valutánk javítása érd eke ben nagy szükségünk" van * s + «tt» fl 6 ^ i\ a tec i? niíía í tudás fokozásának a fontosságát hangozb^Lükségünktaglalta,amelyekre ebből a^zempVntí ket mond ott* : Végén * ^S^emi ifjúsághoz fordulva a következőÖnök a mult évben komolyságuknabtetudományszomluknak és mélv hazaszer etetőnek fényes bizonyságát adt ák.Onök minden külső 5 ^S* k0 » st ^ » E ?1»n egy szivverés lélekkel annak tudatára éb ^Slbi 0 ?^^*^ 3 *? 11 ^^ telső erők elleB c »ak a konstruktív belső hü fí * lehet eredményesen megküzdeni, ezért a legválsáffoübb idők ^^ilttM-S^St^ 5 ! 5 * r^^Í ésén kitarloan'rár^oztak? ói ói f ZfJ Lr«rl *k-*? n ^JP¥w á destruktív bels* erők erupr&fíiS^J^K^^lJ^^ lekal|záihnnk»s ezért megszerveztek a muegyetemi karha talmat,amel ynék"FüÖane st polgár sása naívbin k0SZ0 f^^|n e | t S?f vépeés hareolc nél^ve!? g kertIztSivihető, iPt.Uröf^' f + 5 uraim e higgadtságukat, elszánt és hazafias leíkűtmjé^Itr t^évben^.E^ kiyánsággal .nyitom meg. az 1920/21. A.í^nség minőket beszédet nagy"""figyelemmel és teUr.áwrt hallgatta végig,zárariékul pedig elénekelíe a Himnuszt.
