Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-10 [0001]
hanem a magyarnak idegen lélek erőszakoskodása.Egy olyan szellemnek fel ül kerekedé se > amelynek nincsen gyökere a magyar földben.hanem ellenkezőleg,megtagadott mndént-,ami nemzeti és történeti,- ellensége á nemzeti gondolatnak és a magyar fajiság nak. E hátalmi szerezetnek felelős vezetői, értelmi szer zőí túlnyom6 többségben olyan fajhoz tartoztak,amelynek lét száma a maga egészében má sem teszki többet, mint az ország 1 ákosságának^öt-hat százalékát»60-7o esztendő előtt pedig alig V Ezek után természet es, hogy amikor a magyarság a tör" téntek után keresi szomorú sorsának magyarázatát és tanulságait, nemcsak azt kutat ja,hogy mind ebben mennyi a Végzet rendé lése,mennyi esik a saját gyarlóságára és rövidlátására,hanem azt. a belső ellenséges szellemet is ártalmatlanná akarja tenni amelynek illoiális támadásához hasonló még nem volt a törte nelemben. A belső összeomlás rémes tü'z-fépyében meglátta ós megérezte az egész mag varság a veszedelmet.pölit ikai és társadalmi életünkben fordulóponthoz értünk .Az a két posztulátum, amelyben42 öntudatra ébredt magyarság á jövőben haladni akar; a nemzeti gondolatnak teljes érvényes itése a közélet minden vonalán,vagyis a magyar államnak teljes nemzeti államnálkiópitése és a keresztény erkölcsnek uralma a köz-és magánéiért ben. Ezek az irányeszmék mindének előtt munkát jele'n'tének,még pe d ig Olyan munkát, ám i 1 yen a t,á \ s ad almi re f ö rm f él ad át okhoz kell tehát: szervezett ^fegyelmezett, kedvvel és ki tárt óan végzett munkát .A nemzeti eszmét szolgáló és á társadalom' által "végzendő' reformok között a legfontosabbra tülajdönképeni eentráis feladat az"; amelyét röviden igy lehetne megjelölni : : honfoglalás * á munka területén.Értjük pedig ez alatt annak az egyoldalúság nak á megszüntetését,amelylyel a magyarság eddigelé'a nemzeti munkában elhelyezkedett,s melynél fogva egyes,a kozéitre legfont tosabb munkaterületekről egészen távolmaradt .Már pedig;,ha olyan fontos térületeken,mint a kereskedelem, bankügy,általában a^Közgazdaságban és a termelő pályákon,nemkülönben a sajtóban a magyarság nem érvényesül:akkor egészséges nemzeti államot kiépíteni es fenntartani nem lehet .Ez a helyzet már normális időben is fonák,- háborús ós forradalmi zavarokban pedig egye nesen veszélyes lehet,ha például a nagytőke és a nagyipar egy különálló **T*"- társadalmi réteg rendelkezése alatt van, amely f ondolkozágra és érzésre közömbös a nemzeti eszmével szemben, könnyű- elgondolni ,hogy minő veszedelmeket rejthet magában ez a helyzet a munkásmozgalmak szempontjából is és ,hogy egy idegen tendenciájú nagytőke mennyire akadályozhatja a nemzeti körök és a munkásság, közötti kölcsönös megértést. íme, egymagába n az á feladat .amely a magyarságnak j/) bb elosztását célozza á munkászervezetben^nemzeti szempontból milyen y fontos kapcsolatban van áz éle ttél.Örvendetes,hogy az ér sz ág" most'már fel ismerte "énhéTc'á'Trérdéshék' nagy hord er ej ét. ami -a jelek szerint - á főiskolákra'most an beiratkozott/hallgatók elosztásában is meg fog nyilatkozni .Ne ~hi>yjüjk azonban ,hogy ez a 1 kéföTés.illetőleg ezeká honfoglalással" kapcsolatos kérdések egymagában'á f ősskolái oktat ássál vagy egyáltalán az i skolákkal eííntézfietök.A nemzetnevelést abban a magas értelemben,amelyben * Széchényi jéftetté',neme'sak az" iskolák szolgálják,hanem az ál lágynak, a hat óság" oknak és a társadalomnak sok más intézménye is s szolgáljá:a hadsereg,az önkormányzati szervek,a szociális ín tézmények,a roi nt aga zda s ág ok, a". j' .>„• •• - tanműhelyek stb., szóval minden intézmény,amelynek révén a magyarság -különösen a 'gazda sági élet térén - uj pozíciókat foglalhat el, vagy a meglévőkön a munka sikerét fokozhatja. Bizonyos mértékben ezt a célt-sz0Igáija a főiskolákon most •.„'életbeléptetett ' n umme r u s c 1 a u~s u" s is,raért korlátoz- v za ott ? ahol szükséges,áz egészségtelen t ulprodukci ót és biztosit ja azt janiit a Műegyetem Tanácsa már 1919-ben kelt felterjesztésében sürgetett: á "hallgatóság mindenkori létszámában a ma gyar ok tu 1 nyömo t öbBségét . • Beszámolója további folyamán kitért a műegyetemi ifjúsági mozgalmakra , Az első tanév /1<)18-19/ kezdetén - mondottá - az volt a helyzet,hogy az ifjuságiipií a nemzeti tradici "ókban" nevelkedett, a nemzeti; eszméhez benső lég hií csoportja, amely főkép a régi Ségi t3 egyesület ben tömörült és' a "nallgs/twfemásik: a radi káli s csoportja között,mip d j o b b an kiélesedett a "m$$ évek' óta megvolt ellentét .A fejlemenyek is raégmüfHtták,hogy á radikális ifjúságnak kezdetben nemzeti' köntösé" csupán álruha "volt , s Jiögy e csoport vezetősége .voltaképen kirendeltsége volt úgvanannrik a radikálís-galileista .. • ' szövetkezetnek,amely"á hadsereget szétzőltesztelte és az' 'jor s z ág b t vé g ve s z ed él em bé s od ór t a ."A raü e g ye t em i" 1$ ju s ág i mozgalmak párhuzamosan líövették áz országos politika alakulását. E párhuzamo sságj'saj nos /annyira ment, hogy a proletárdiktatúra nagyohb dicsőségére 1919.április 23.-án égy terrorcsapat ellenforradalmi mozgalom leverésének ürügvé alatt betört az " inW, téze tünkbe .Az itt és a 'gyűjtőfogházban elkövetett gahtetteikbőlí közvetlenül meggyőződhettünk,bogy más céljuk nem völt 7 mint a nemzetim ifjúságnak üldözése és sanyargatása. A proletár uralom bukása után f .évi március közepéig,amikor a műegyetemet újból megnyithattuk. - ifjúságnak lelkes buzga" lommal fár adhat 1 anul tevékenykedett az űi rend biztosításán, a nemzet talpraáll .i'tásán 1E hasznos szolgálat révén a honvédelmi miniszter ur már a műit év augusztus havában megengedte,hogy a műegyetemi ifjúság külön •alakulatba, a műegyetemi csendőr zászló aljba egyesittessek,később pedig a szolgálati beosztás megfelelő" szervezésével a zászlóalj tagjainak lehetővé tette a péttán folyam eredményes hal Igat ását, a mi a 'legtöbbjüknek sikerült is. Megragadom az alkalmat .hogy e" nagylelkű' intézkedéséért, amely különösen á mbgs záll'o'tt terűiétekr61 való,minden támasz mélkul maradt sok hdlgat <foak lehetővé tette tanulmányai, nak -
