Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-01 [0001]
/. § P a r i a , mm* október 1*/A MTI,asikret&v irata » budapesti rs.aio~alloraás ut^an/ , „ , , ' .j^ Vi^serin* cr* a németalföldi bank rlnokigasgatoja a Táltóárfolyam ós a péaz kérdéséről tartott Dsszéaáben határozottan helytelenítette Amerika pénzügyi politikáját S-íStt nagJ vonasokhan képet „Amerika - mondotta- ast ajcar ja, hogy mielőtt Európának ujabb fcifcefceket engedélyezne, előbb álljon ÉM belyre a xmtz rend Európa házában. Vigyázzanak az amerikaiam n *°g * éB * házlángba boruljon és Télé együtt Amerika háza i» Ha ^^BgyesuLt Államok megnazaünak mostani magatartásuk mellett ,02 ann$ifc Jelent, hogy t4aogatják a forradalmat^ a bolsevista szellemet,, smmefc maga Amerika fogja majd megaini az amt. §p ,á r i s , október 1»/A~H!FI,*Zikratávirata a "budapesti rádio-állomás utján/ „ • , . . A Figaro a brüsszeli óxteiBZletról a következőket írja: Az értekezlet eddigi befolyásából már látni lehet azokat az altóréseket, amelyek az értekezleten képviselt egyes SBJAá&$»ks* országokat a közgazdasági ós pénzügyi élet rendje helyre áll itásána^ kór vósér ben egymástól elválasztják, Tissering például fejtegetéseiben a kon* tinentális állapotok rendbehozatalára fektette a fősúlyt, szemben az .angol teg delegátusok túlságosan inzulária jellegű terveivel. 3, § p ári s » októher 1*/A MTI. ez ikratávirata a budapesti radio-állomás utján? "A . Ishii őrgróf, az uj párisi japán nagykövet, tesnap Parisoa érkezett. § A t h e n , októher 1. Görögország nagy lelkesedéssé. 1 ünnepelte meg a győzelem évfordulóját. Sándor király koszorút helyezett arra az emlékműre, amelyet az oiympiai ptgz játékok stadionjában emeltek a hősi halált halt görög katonák emlékére. /MTI/ cm *» am § P Ár i s ^október 1. /A MTI.szikratavimta a Budapesti radio-állomás utján/ Millerand köztársasági elnök.csütörtökön délután látogatást tett az angol* spanyol,olasz,belga és német követeknél* fi. . ?é ^° s » október 1, /I MTI, magánjelentése/ íüínschak képviselő tegnap egy választói gyűlésén beszédet tartott Aus ztria és Magyarország szükséges kápesölatair ÓT „0 és a többi között, a következőket hangoztat taj Nyíltan életem föladatának jelöltem ki á magyar népfrel való baráti, viszony helyreállítását, Nem törődöm azzal, hogy a magyarok iuonarchisták\ vagy kit akarnak a trónra juttatni, csak azokkal az eszközökkel törődöm, amelyek révén a magyarokat megnyerhetjük annak, hogy népünket és országunkat a pusztulástól megmentsék. Magyarországhoz való viszonyunk gazdasági szempontból a legnagyobb jelentőségű. Magyarországgal való barátságiink megnyitná előttünk a magyar piacot. Ma nincsen munkánk és Bécstol néhány órányira van a nagy piac, amely árut keres és néa használhatjuk ki az alkalmat. Nagynémet részről áz /al' vádolnak bennünket, hogy Magyarországgal való baráti víszonyunk Németországhoz csatlakozásunkat akadályozná meg. Véleményem az, hogy csak politikai dilettáns mondhat ilyet. Ezzel szemben kijelentem, hogy Magyarországgal való báratsáf unk éppenséggel eloföltétele'a N^metoszáÉhoz csatlakozásnak, meddig mindén falat kényeret áz éntentéjol kell koldulnunk, addig nem fogunk Német országhoz csatlakozhatni. Ez csak akkor lesz lehetővé5 ha élég érősék leszünk népünket sajátunkból táplálni, árai megtörténhetik a saját és á'magyar'xs&tásx termés segélyével . /nemkülönben a román termés igénybevételével, amelyhez szintén Magyarországon keresztül vezet az ut'. EmxmjBnm^inmlMeuairf Es ha még akkor is kukoricakényérrel kellene beérnünk a lakosság szívesen megfizetné ezt az árat a Németországhoz csatlakozásért, Németországhoz vaiá csatlakozásunk és Mágyarorszaghoz való viszonyunk összefüggése azonban még egy nézőpontból ítélendő meg: A német nép utja a mai viszonyok között nem Nyugat felé vezet, hanem Keleten keresheti csk jövőjét. Minthogy ezt az utat északról Csehország, délről pedig Jugoszlávia zar^ael a ket :.ő között szabadon maradó utón kell haladni t Magyarországot tehát törekvéseinkbe bele kell. foglalni .Barát ságosan kell föl lepnünk ennek az országnak irányában és az egész nemzet érdekében Ausztriára esik annak a nagy történelmi föladatnak elvégzése, hogy Magyarországból kelet felé vezető hidat alkossunk. Ennek lehetősége megvan.. A. gazdasági és nemzeti érdekek a magyarokat' sem a jugoszlavokh z, sem a cseheknez nem vezetik* hanem egyedül a német néphez. A magyarok a szlávok tói csak ellenségeskedést, á nemetektol azonban segítséget várhatnak. Magyarországon keresztül vezet az ut Románia felé. Ez a román nép nemzeti okokból sem az északi szlavoktol, sem a déli szlávoktól nem várhat barátságot és huzamosabb idot tekintve csak a hagy ne>'*t nemzetre támaszkodva Jülfeat- ±«n- érvényesülhet. Ba azonban ftagvarországgál és Romániával helyre- Í 1 itottuk az érintkezést, akkor nyitva"van az ut Kelet fele |s_a világ semmiféle hatalma nem akadályozhat ja meg a németek ujabb föllendül ését a világtörténelemben'. A magyar barátságot kereső fáradozásaink ennélfogva nem árulás a német néppel szemben, hanem uttoro munka a német nép, különösen Németországhoz csatlakozásunk érdekében. Ném tor szag minden köre igy is gondolkodik A szociáldemokraták és a keresztényszocialisták ép ugy, mint a katholikusok és protestánsok, ehhez képest is cselekednek és ez jellemző. Mi Németországhoz akarunk kerülni. És ez a Németország minden eszközzel arra törekszik, hogyÍCa*i*/orszaggal baráti viszonyra lephessen. A német [hivatalos politika /#Lí^ • igyekszik hidat verni,>s* mifAusztriában igyeksSünl fölgyújtani a hidat.amivel nemcsak magunknak, hanem az egész német nemzetnek ártunk., Valobanilti herostratesi politika az, amit a szociáldemokraták Magyarország elleni gyűlöletükké* tesznek.
