Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915
87 kai, mint kormányzó készülékkel s ennek elhelyezési módjával. Ennek kapcsán áttér a modern repülőgép problémájára, bemutatja egész szerkezetét s kifejti a monoplán előnyeit és hátrányait a biplánnal szemben. A mondottakat a háborúban szerzett tapasztalatainkkal támogatja. Azután leírja a Taube-typusu aeroplant, annak összes részét s azoknak működését. Külön fejezetet szentel a mótor- nak, számokban ismertetve teljesitő képességét s kiemelve előnyeit a francia mótorokkal szemben. Megemlékezik a Taube-typus felszereléséről is. Végül előadja, hogy ma már nem a Taube, hanem az Albatros-Taube typus használatos, amely a tökéletesség magas fokán a német technika diadalát jelenti. TI. rendes gyűlés 1915. november 2 8.-án. 1. A léghajók a háborúban. Bzabadelőadás. Tartotta: Kiss Miklós, Vili. o. t. Manapság a felderítést a lovassági járőrökön és a repülőgépeken kívül a léghajók is végzik. Legelőször a szabad léggömböket használták katonai célokra, azonban ezek nem váltak be. Majd a Parseval-Siegsfeld léggömb sárkányt alkalmazzák, amelynek előnye, hogy hosszirányával a széllel szembe fordul s ezáltal a léggömb lengése elmarad. Ezeket a léggömböket hadseregünk ma is használja. Azonban helyhez kötöttségük miatt ezek sem alkalmasak a felderítésre. Ezen a bajon a kormányozható léghajók alkalmazásával segítettek. E léghajók kormányzása a közegellenálláson alapszik. Három féle típust külömböztetünk meg. Az első a váz nélküli, a második a merev, a harmadik a félmerev rendszerű typus. A félmerev rendszert az entente, a merevet a németek, a váz nélküli rendszert pedig mi használjuk. Befejezésül utal az emberi szellem nagyságára, mely összetörte azokat a bilincseket, amelyeket a nehézkedés törvénye rakott rá. 2. A radiotelegráf a hadsereg szolgálaté ban. Szabadelőadás. Tartotta: Tallián Károly, VI. o. t. A milliók csatáját, a világháborút, el sem lehetne képzelni a radiotelegráf nélkül. Naponként hallunk előnyeiről és nélkülözhetetlen szolgálatairól. A radiotelegráf feladó és felvevő készülékekből áll ; a két állomás közt a kisülések okozta magneticus eltolódások, vagyis elektromos hullámok, hihetetlen gyorsasággal (300.000 km. per sec.), bonyolítják le a hírszolgálatot. Az alapelvek ismeretével könnyen megérthető Braun Ferdinánd az antennára inductive kapcsolt feladójának előnye, Marcóni kezdetleges szerkezetével szemben. Régebben felfogóul koherereket alkalmaztak, azonban ezeket ma már kiszorították az egyszerűbb és főleg érzékenyebb detectorok. Legelterjedtebbek a galenít detectorok és az electrolitosak, azonban ezek működési elve csupán sejthető, ma még végérvényesen el nem döntött probléma A szárazföldi csapatoknál, hajókon és légijármüveken különféle berendezésű radiotelegráfokat használnak, melyeknél