Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915
03 düneesata 1600. július 2-án folyt le Belgium partjain Ostende közelében orániai Móric fejedelem csapatai és az Albrecht osztrák főherceg vezérlete alatt álló spanyolok közt. Ezután ismerteti a Keleti-tenger dünés partjain épült Danzig és Kolberg városok 18(J7. évi Napoleon általi ostromát, amely két tengeri erőd közül különösen a kisebbik Kolberg mutatott szép példát arra. hogy mennyire alkalmasak a diinék védekezésre és mennyire hátráltatják az ellenség előnyomulását. Végül áttér a dünék szerepére a most dúló világháborúban. Ezen háborúban a dünék kii önösen 1914. novemberében szerepeltek, amikor a német csapatok a homokos partvidékei Belgium nagy részét elfoglalták. Óriási akadályokkal kellett a dünékben harcoló német csapatoknak megküzdeni, amit mi sem bizonyít jobbaD, mint az. hogy a tengerparti városok, községek többször cseréltek gazdát. De a német csapatok szívóssága legyőzte mind az ellenség, mir.d a természet okozta akadályokat, és reméljük, hogy a német csapatok technikai és erkölcsi fölénye a dünékben továbbra is győzelmet arat. VIII. rendes gyűlés 1916. március 19.-én. 1. A Balkán geográfiája. Szabadelőadás. Tartotta : Králik Dénes, VIII. o. t. A bev°zetésben az előadó felemlíti azokat az indító okokat, melyek a Balkán földrajzának tanulmányozására buzdítanak. Majd áttér a tulajdonképeni tárgyalásra. Legelőször is vázolja a Balkán általános geográfiái helyzetét a földgömbön, azután részletesen foglalkozik a Balkán hegy- és vízrajzával. Megkülömböztet a félszigeten 3 nagy hegy rendszert : a Dinári-Alpokat, az ős hegységet és a Balkán-láncot. Elég egységes jellegű még az első és az utolsó, de annál zavarosabb az ős-hegység, melynek hegyei, illetve hegységei a legnagyobb össze-visszaságban nyúlnak el. Ezen hegységek tárgyalása közben megemlíti mindenütt a nevezetesebb folyókat is, és különösen a Moravavölgyével foglalkozik részletesebben, mert itt folytak a szerb hadjárat legvéresebb küzdelmei. Majd felhozva több geológiai, egy néhány politikai, gazdasági és etnográfiái momentumot, előadását a Kövess-ármádia dicsőítésével fejezi be. 2. Hirszolgálat a háborúban. Előadta: Csap- kovits Károly, VIII. o. t. A bevezetésben visszaszáll az ókorba s több érdekes példát hoz fel annak illusztrálására, hogy mily eredeti módon értesítették egymást a régi perzsák, görögök stb. a dúló csatákban. A tárgyalás első fejezetében bemutatja az állatvilág fontos szerepét a hír- szolgálatban. Elmondja, hogy milyen nagy hírre vergődtek a galambok, kutyák stb., mint a hírszolgálat első rangú tényezői. A technika századában azonban a fizika és kémia vívmányainak jutott a hírszolgálati elsőség. Ismerteti a heliostatokat és heliográfokat. Majd
