Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915

28

Nagy hatással volt a nagyszombati diákság több ge- neratiójára Znamenák István, a latin nyelv és bölcselettan tanára, az igazán jámbor papnak mintája, az ifjúság atyai barátja, különösen a szegényebb diákok pártfogója. Harminchat évig élt az intézetben mint tanár, convictusi és seminarimni elöljáró. Jóra irányitó hatása megnyilvánult a diáksággal szemben, valamint az intézethez kerülő fiatal tanárokkal — nagyrészt volt tanítványaival — szemben is. Lelkiismeretes pontossággal teljesített kötelességek közt töltött pályája végén megtörtén, botra támaszkodva ment fel a nagyszombati kanonoki stallumba. — A világháború folyamán, 1914-ben hagyta el az élet harcterét.

»Kérem Főtisztelendő úr, meséljen«. Ezt valamelyik alsó osztályban mondták a gyerekek a számtani órán Ábel János professornak. Mert hát Ábel tanár szivesen eltréfált a kis diákokkal. Még előadásaiba is egy-egy megnevettető dolgot kevert, a komoly mennyiségtani és physikai tételeket mókáival fűszerezte. Ideje legnagyobb részét az iskolában töltötte, évről-évre feltűnően nagy óraszámmal dolgozott. »Csak futkossatok, játszatok, lármázzatok, ez a ti időtök«, bátorította a,z órák közti szünet idején az alsó osztályok különben is víg hadát. Világos, hogy a kis diákok előtt nem volt nálánál népszerűbb ember. Nagy testi erejével is imponált nekik. Mókái mellett is a komoly erkölcsi felfogás harcosa volt. Egy tanítványa említi, hogy Ábel tanár szoktatta le őt a hazugságról. A komolyabb irány szószólója volt a tanári collegiumban is. Egyik-másik tanártársával, különösen régi osztálytársával Znamenákkal a szünidőben többször tett nagyobb utazást Európa több országában.

Uhlárik János dr. komoly, pontos, pedáns tanár volt. Szaktárgyait — a classica philologiát — szeretettel, lelkesedéssel tanította; különben sokoldalú ismeretei voltak, szivesen tanított más tantárgyakat is, az algebra elemeit a

IV. osztályban különös előszeretettel. Az iskolának és az