Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915

24

nuló ifjúság tudomást sem vett róla, a mindennapi iskolai élet az addigi módon folyt tovább.

Épen az újraalapítás idejében több, az intézetre nézve kedvezőtlen körülmény merült fel. A tanuló ifjúság száma nehány év alatt észrevehetően megfogyatkozott. Midőn Esztergomban az új seminarium felépült, a gymnasista növendékpapság elhagyta Nagyszombatot és az új esztergomi seminariumban talált helyet. — Scitovszky hereegprimásnak 1866. október 19-én bekövetkezett halála is gyászos esemény volt az intézetre, melyet ő alapított és szeme fényének nevezett. — A korszellem, a közhangulat is befolyásolta az intézeti életet. A hatvanas évek végén és a hetvenes években Európaszerte a szabadelvű irányzatok ülik diadalaikat; A politikai, állami, társadalmi élet a szabad- elviiség jegyében áll, az emberek szégyennek tartják, ha valaki nem liberális. Ez az elvtelen, üres és rideg irányzat, mely ésszerűséget hirdetett, de amellett felületes volt, mindenáron demokratikus akart lenni, de az igazi néptől távol állott, — hó titani tudott még a papság soraiban is, bár állandóan hirdette a harcot a »clericalismus« ellen. Hazánkban ez az irány — szerencsétlenül — államiságunk helyreállításával, a nemzeti életnek 1867. után való fellendülésével esik egybe. Papi testületek, szerzetek mind meg- sínylik hatását. Ennek a korszellemnek hatását érezték a nagyszombati intézetek, a tanári collegium is. Szerencsére a vezetés állandóan egyházias érzésű férfiak kezében volt, így szertelenségektől mentve volt a tanítás és keresztény nevelés fontos munkáját végző testület. — A tanári közös asztal is abban az időben szűnt meg anyagi okokból ; nehány évi szünetelés után azonban újra helyreállt.

Az új hercegprímás, Simor János, több Ízben látogatja meg a nagyszombati gymnasiumot és convictust. Midőn 1870. április hóban városunkban tartózkodik, a tanuló ifjúság »Jákob fiai« c. dalművel (szövegének Scharnbeek János