Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915

15

kozott, már a családi körben olyan impulsusokat nyert, melyek e tudományok felé irányították. Mint jámbor pap, mint jó barátja a természetnek és az ifjúságnak, a teremtett világnak megismertetése által vezette tanítványait a Teremtőhöz. Szeretetteljes, szelíd lelkületével, érdekes előadásaival nyerte meg az ifjúság szivét. Szorgalmasan művelte szaktárgyait, irodalmi működése (csillagászati, botanikai cikkek az értesítőben, István bácsi naptárában és máshol) is jelentékeny volt. Ő maga emlékezik meg az 1855/56. évi értesítőben arról, hogy az intézetben botanikus kertet rendezett be tanítványai segítségével. Buzgó tanári működéséért dicséri meg Scitovszky és buzditja : »Continues porro quoque eandem«. — A különben gyenge egészségű tanár később (1861 —1873) még éveken át, megtört testtel, vezeti az intézetet, mint annak igazgatója. Életét Pozsonyban fejezte be 1879-ben, mint az ottani társaskáptalan tagja.

Hidasy tanár komolyságával imponált a diákoknak. Különösen komoly volt az iskolában, a bölcseleti órákon ; az iskolán kivül, lakásán vagy máshol bizalmas volt tanítványaival szemben és viszont tőlük is bizalmat, őszinte szót, viselkedést kívánt. Hivatott lelki vezére volt a tanuló- ifjúságnak, éveken át lelkiatyja, spirituálisa a nagyszombati seminariumnak. Mint igazgató (1873 —1875.) jótékony irányitó hatást gyakorolt a tanulóifjúságra és az esti órákban, vacsora után lakásán összejövő tanárokra. Igazgatói

/

működése az akkori közoktatásügyi minister Trefort Ágoston részéről is elismerésre talált és 1875-ben ministeri osztálytanácsos lett. Mint Szombathely püspöke is mindig szívesen emlékezett a nagyszombati intézetben töltött éveire. Igazi papi jellem, a ki minden körülmény közt hűen végzi asceticus gyakorlatait és a mikor a szünidőben tanártársaival utazik, este, lefekvés előtt a közös szobában előveszi »Krisztus követését« és abból olvas egy-egy tartalmas fejezetet utitársainak lelki épülésére.