Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1913
jámborság gyakorlásában; hiszen a jámborság nem lehet oly kúszónövény, mely elfojtja a fa életét. Tanítsuk meg tehát a gyermeket arra, hogy mindjárt felébredésekor emelje fel szivét Istenhez — ekkor mondhatja el az édes anyjától tanult imákat — magyarázzuk meg neki, hogy okosan a körülményekhez igazodjék az imában, a szentmise hallgatásában és a szentségekhez való járulásában; de miért éheztessük még idő előtt ? Miért fosszuk meg a kegyelem kincsétől, melyet épen intézeti jámborságával gyűjthet a későbbi életre ? Azonban a helyes mértéknél is fontosabb az imák és ájtatos- sági gyakorlatok helyes megválasztása. Ezért volna jó, ha minden intézetnek — rendeltetése szerint — meg volna a saját imakönyve, amely épen a növendékekhez illő imákat s áhitatgyakorlatokat tartalmazza. Csak olyan általános, elmosódott, semmit mondó imákat ne tűrjünk s mindenekelőtt dobjuk sutba a szentimentális, dagályos, írázisos túlzásokat, amelyek — gyermekek előtt — mindig csak a legnagyobb bűnbeesésről, elvetemültségről s a legnagyobb szerétéiről szólnak ! Maradjunk csak őszinték, főleg az imában! Ezért figyeld meg, K. T, minő imákat használnak növendékeid? Némelyek csak különlegességképen a szép kötés kedvéért használják imakönyvüket vagy idegen nyelvtanulmányokat akarnak ima alatt végezni, esetleg liturgikus játékot űzni az oly „Misekönyvek“-kel, melyekhez nem értenek. 1 Legjobb tehát valamennyinek alkalmas imakönyvet adni. Hányszor esett meg velem, hogy magas méltóságokban álló férfiak tudakozódtak nálam — mikor még prefektus voltam — vájjon nem kaphatnának-e abból a régi intézeti imakönyvből, mert az övéjüket már egészen szétolvasták. S milyen hálásak voltak, ha még küldhettem nekik! Bizony magamnak is kedves, még most is, az a kis imakönyv „Az igazságra vezető út“, melyet egész tanuló koromban forgattam. Amit megszoktunk, azt megszeretjük; ugyanez áll az imáról is. Ezért kell, K. T., mindent elkövetnünk, hogy növendékeink előtt minél kedvesebbekké, felejthetetlenebbekké tegyük az ájtatos- sági gyakorlatokat. Csak így fognak ragaszkodni azokhoz későbbi életükben is; csak így fogják — ha sok minden máskép is van, 1 E megjegyzés nem vonatkozik a felsőbb osztályok már jobban kioktatott növendékeire; ők inkább nagy és sokoldalú hasznot meríthetnek a liturgikus imakönyvekből. A prefektus kötelme, hogy azokat (az egyházi év szerint) kellőleg megmagyarázza.
