Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1911
18 szenvedélyes öröme, külömben kötelességszerfíen áldoz mint kegyúr teploinokra és iskolákra, mint főpap társadalmi intézményekre és közjótékonysági célokra. Megható jellemvonásai a római szent székhez való fiúi ragaszkodása és a Boldogságos Szűz iránti szeretete. Boldogemlékü XIII. Leo pápánál kétizben is mutatta be hódolatát ad limina apostolorum, X. Piust, dicsőségesen uralkodó szentatyánkat pedig a pápaválasztás idejében tanulta megismerni, hódolatának jeléül segédpüspökét, Dr. Kohl Medardot küldi éven- kint az örök városba. Az angyalok nagyságos Asszonyát már gyermekkorában szerette és akit a szent rendben mint »Deliciae Benedictinorum«-ot tisztelt, annak mint biboros hercegprímás »Magyarok Nagyasszonya« címen külön ünnepet szentelt. A nagyasszony áldása szemmel látható rajta. Ki emelte az egyszerű nádfödeles házból és hazánk legősibb és legtiszteletreméltóbb rendjének élére, majd a legdíszesebb egyházi polcra, a biboros hercegprimási méltóságba juttatta. Csodálatosan megóvta életét, bár hosszas és veszélyes betegségek sorvasztották, bár merénylő kéz emelte reá gyilkos fegyverét . . . et multiplicavit dies annorum suorum . . . Az emberéletét gytirűhez szokták hasonlítani. A keletkezésében gyönge erő kifejlődik, megedződik és végre gyengeségben múlik ki. Miként a csecsemő a bölcsőbe szorul, úgy a férfiú is, kinek tetterős korában egy ország, egy világ volt működési szinhelye, agg napjaiban mindig szükebb és szü- kebb körre szorul, végre a legszűkebb felé közeledik, mely után már csak árnyéka és neve maradt fenn, mondja fájdalmasan a költő. Az agg biboros hercegprímás is bár villogó szeméből csodálatosan ép lélek sugárzik, törékeny
