Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1907
78 egyenlő, mert hisz ugyanannyi ideig hat.« — Ez a kijelentés így nagyon ártatlannak tűnik fel, de mivel a következőkben nagy félreértésekre vezet, ki kell igazítanom. — Annyi bizonyos, hogy a nehézségerő mindkét esetben egyaránt hat, de az energia, illetve munkavégzés szempontjából még sem áll fönn az egyenlőség. Az erő irányított mennyiség és ezt figyelmen kívül hagyni nem szabad. A felfelé haladásnál ép ezért a nehézségerő által végzett munka ellentettje annak a munkának, amelyet a lefelé haladásnál végez. Ez más szóval annyit jelent, hogy felfeléhala- dásnál a nehézségerővel szemben kell a munkát végezni, míg a leesésnél a nehézségerő végzi azt. Ha ezt szemelőtt tartjuk, könnyebben fogjuk megérteni, mily lehetetlenségek vannak a füzetke folytatólagos gondolatmenetében. így folytatja : »Ha tíz percnyi mozgásról van szó, akkor felállíthatok a következő egyenletek: 10^-=10mtv- (a két mozgásmennyiség fölfelé és lefelé egyenlő); gs=gs (a nehézségerő működése fölfelé és lefelé).« Nem lesz nehéz belátni, mily lehetetlen beszéd ez. A képletek mathematikailag ugyan helyeseknek látszanak, mint azonosságok, ám fizikailag ezek felállítása teljesen minden értelem nélkül szűkölködik. Minden képlet értelme és helyessége a hozzáfűzött értelmezéstől függ. De micsoda fizikai értelmezést engednek meg a fenti képletek a mi esetünkben ? Egyszerűen semmifélét! A mozgásmennyiségek egyenlősége a mi példánkban csak a felfelé- illetve lefelé- haladás egy-egy pillanatára volna vonatkoztatható, vagy pedig a felfelé- és lefeléhaladás megfelelő pontjaira külön- külön. De akárhogy is vonatkoztatnám, az soha semmiféleképen nem lesz jellemezhető a fennti 10-^- = 10-^ képlettel és az a mi esetünkben a mozgásmennyiségek egyenlőségének egyetlen lehető esetét sem fejezi ki. Fizikailag teljesen értelmetlen dolog. Egészen olyan a másik is, »gs=gs (a nehézségerő mű
