Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1907
5 Tordáról gyalog mentünk Koppándra; innen a vígan csörgedező „Rákos pataka“ medrében haladtunk a túr-koppándi hasadék felé amely 3 km hosszú, szűk szoros s amelyet az említett patak vájt ki a tertiär augit-porfiriteken, melafirokon, majd a felső jurába tartozó fehér, tömör mészköveken keresztül. A hasadék nehezen járható; kőröl-kőre zergeniódra ugrándoztunk benne. Egészben véve távolról sem olyan impozáns és lebilincselő, mint a tordai hasadék, de sok helyen vadregényesebb. Meredek obeliszkjei, szögletes mészbástyái, amelyek a hatalmas sziklafokokon várerődit- ményekre emlékeztetnek, gazdagon kárpótolták az út fáradalmait. Túrról fojtó melegben, elég unalmas úton Peterdre gyalogoltunk, hogy onnan a tordai hasadékhoz jussunk, amely alig 3—4 m széles s a túr koppándinál valamivel rövidebb. (A peterdi korcsmárosné leánya váltig azt erősitgette, hogy egyikünk a kolozsvári színtársulat tagja). A tordai hasadékot a Hesdát patak gyalulta ki ugyanazon geológiai formációk közetanyagában, amelyek a túri hasadék partjait jellemzik. Az Eke ügybuzgóságából kényelmes inüút vezet rajta keresztül; itt-ott hidak kötik össze a két partot, amelyekről elragadó kilátás nyílik a szűk völgyszorosra. Lépten- nyomon óriási tornyok, remek sziklakapuk s majdnem borotvaélü, hatalmas mészfalak óriási tömkelegé fogad bennünket, úgy, hogy a kényelmes tourista úton önkéntelenül is meg-megállunk, mert nem győzünk betelni a természet e tűn déri játékával. A kopár szirtek fején az örökzöld tiszafa diszlik, mint egyik sajátos specialitása a hasadék flórájának. Nemsokára jobbról, körülbelül 150 m-nyi magasságban egy hatalmas barlang fekete szája tátong felénk; 30 m. magas, ijesztő boltozata a denevérek zavartalan tanyája, amelynek ünnepi csendjét csak a zivatar elől menekülő kecskepásztorok s a kiváncsi touristák szokták megzavarni. A hasadék közepe táján jobbról és balról 30 m-nyi magasságban 2 befalozott barlang hívogatja az utast; lőréseik arra engednek következtetni, hogy a régi, háborús időkben a környék lakosságának biztos men- helyéül szolgálhattak. A hasadók keleti torkolatának is búcsút mondva, visszagyalogoltunk Tordára. Julius 25. A tordai sóaknák megtekintése. A kősó a felső mediterránba tartozó sóagyagban lép fel hatalmas telepeket alkotva. 520 m hosszú alagút vezet a sóaknákba, amelyeknek kormos falai és sötét üregei a mithószi alvilág képét juttatják eszünkbe. A középső akna erkélyéről eldördült pisztolylövés 16-szor verődik vissza a hatalmas boltivekről. Azután megtekintettük a régi, római
