Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905

50

túlfogással; támlázás lefelé, fejjel előre (maeskamászás). i) Mászás. Mászás és függeszkedés egy és két póznán; átfordulások; egymás kikerülése egy rúdon. Kötélmászás: gyorsmászás és függeszkedés,

j) Gyűrfíhinta. Gyakorlatok támaszba és támaszból; a hintázás különféle gyakorlatokkal, átfordulások hintázás bözben. k) Korlát. Tamlázások, szökdelések támaszban; összetett üléscserék, támasz hajlított karral alkalmas gyakorlatokkal, korlátugrások. 1) Súlyemelés és súlydobás.

HATODIK OSZTÁLY.

Osztályfő: Lőrinc» Gyula dr.

Vallástan, 2 óra. Tk.: Dr. Láng Ince: Katii, erkölcstan. Tanította: Toldy Béla.

Magyar nyelv, 3 óra. Tk.: Riedl Frigyes „Poétika és poétikai olvasókönyvbe; Shakspere: Coriolanus. — A művészetek. A szép fogalma és fokai. A költészet és sajátságai. Verstan. A hangsúlyos és időmértékes verselés. — Műköltészet, népköltészet. Az érzelmi, elbeszélő és cselekvényes költészet elmélete. A dal, óda, elegia. Epigramma, tanköltemény, szatíra és mese. Elbeszélő költemény, ballada, románc, monda és legenda, eposz és regény. Tragoedia, komoedia, színmű. Jellemzés. Az ókori, a modern és a magyar dráma fejlődése és sajátságai. A leiró költészet. •— Fejtegettük: Shaksp. „Coriolanus“-át, Szigligeti „Fenn az ernyő“ stb. c: vígjátékát, Katona „Bánk bán“-ját, Vörösmarty „Két szomszédvár“-ját, Arany balladáit. Házi olvasmány egy regény s a „Zalán futása“. Ezeken kivül olvastuk és fejtegettük a tankönyvben közölt, a költészet minden ágát magában foglaló kisebb költeményeket. Havonkint házi, részben iskolai Írásbeli dolgozat. Tanította: Kőhalmi József.

Latin nyelv, 2 óra. Könyvek: Pirchalá: Latin nyelvtana. Bartal: T. Livii ab urbe condita. Libri XXI—XXII. Pirchala: Vergilius Aeneise. Wagner-Horváth : Római régiségek. Elolvastuk Livius mindkét könyvét kihagyásokkal, Vergilius első énekét teljesen, a második könyvnek egyes részeit. A régiségtanból átvettük: Róma történetét, leírását, a római birodalom lakosait (civitas, ordines, nobilitas, homines novi, servi), a római állam szervezetét a hadügyet (polgári, zsoldos sereg, tisztek, socii, hajúhad, katonaállítás, tábor, agmen, acies, várostrom, jutalmak), a vallást a családi és házi viszonyokat (család, név, patria