Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905
18 természettől elválasztván parancsolja: Isten akaratát teljesítsd! a stoikusok tanácsa: kövesd a természetet. Az embereknél Istennel szemben megnyilatkozó j á m- borságra vonatkozólag elég megemlíteni, bogy Seneca az engedelmességen kívül még azt is kívánja, hogy legyen az ember alázatos szívű s legyen őszinte bizalommal Istenhez. A boldogság (felicitas), ami az erény folyománya a legfőbb javak közé tartozik. Seneca szerint négy erény van: bölcseség (prudentia); önmérséklet (temperatia); bátorság (fortitudo) és igazságosság (iustitia). A bölcseség abban áll, hogy mindent értéke szerint mérlegelünk; az önmérséklet pedig abban áll, hogy, önmagukou uralkodva a rosszat kerüljük és a jót tegyük; a bátorság pedig arra ösztönöz, hogy minden körülmények között az erényt gyakoroljuk ; s végül az igazságosság arra figyelmeztet, hogy adjuk meg mindenkinek a magáét! Hogy a lelket egyensúlyából semmi ki ne zavarja a stoikusok a szeretet, irgalom s könyörületesség érzelmeit sem engedik meg s így erényük igazi erénynek nem nevezhető, mert nélkülözi a szere tetet! Seneca az irgalom és szeretet érzelmeit nem különíti el az erénytől; mert kell, hogy a szeretet és erény tulajdona legyen minden embernek, hiszen minden embernek végcélja Istenhez hasonlóvá lenni, már pedig Isten maga a szeretet és erény! Tegyük fel ismét a kérdést: mi az ember?: »Az ember eszes állat«.1) S mit követel az embertől az eszesség? »A legkönnyebb valamit: hogy saját természete szerint éljen«.* 2) De miben áll a természete? mit tanít Seneca erről? Isten az embert jónak és ártatlannak teremtette.3) Csakhogy az ember visszaélvén szabad akaratával vétkezett ') Ep. mór. 41. '*) Eq. mór 41. 3) 8, Augustinus De. civ. Dei XIV. 6. „Nemo natura, sed quisquis malus ost, vitio malus est“.
