Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904
4 könyvtár, a koiiviktus téli kápolnája és a convictorok III. csoportja. Ezek között állott a régi nemesi és kir. érseki konviktus. Ma is ugyanazon a helyen van, de öj impozáns épületben, melyet Mária Terézia építtetett. A sok viszontagságon keresztül gázolt nemesi konviktus többször szünetelt, időnkint hanyatlott; épülete a XVIII. század első felében már inkább rom volt, mint nevelőintézeti helyiség . . . „rűt baglyok fészke.“ Mária Terézia, a régi épületet lebontatta és helyébe az 1741. évi XLIII. törvénycikk rendeletéhez képest az intézet alapítványainak fel nem használt és tőkésített jövedelmeiből, 130000 forintnyi költségen, a mai impozáns épületet emeltette a kir. érseki konviktus számára. A kortársak egekig magasztalják ezen, ma is fényes, épületet és restaurátora a főbejárat portáléjának gyönyörű címer pajzsába az intézeti nevelés célját kifejező e szavakat vésette: Religioni et bonis artibus MDGCLIV. Az 1655/6-ik évben már az új palotában rendes személyzettel, új berendezéssel, az összes alapítványi jövedelemnek rendeltetésszerű fölhasználásával kezdi meg Pázmány konviktusa újbél működését. tíj palotájában e királyi konviktus négyféle jövedelmi forrásbél tartotta fenn magát: 1. Az alapító Pázmány által lekötött „pénz ver ési hulladékból“ (pisetum), mely akkor évenkint 5000 renusi forintot tett, 2. a II. Ferdinánd király által lekötött évi 2000 frtnyi kincstári hozzájárulásból, 3. a magán alapítványok évi 720 frtnyi kamataiból, 4. a fizető növendékek dijaiból . . . Az 1776-iki visitatio alkalmával, már az Adalbertinum-konvik- tusba is ily fizető konviktorok fölvételét tartja szükségesnek a kormányzó, mert az alapítványok sok veszteséget szenvedtek; nem bir kijönni a jövedelmekkel és rettenetes gravameneket ad elő . . . Az intézet ma is alapítványokból és befizetésekből tartja fönn magát; a berendezés inkább a nehéz megélhetési viszonyokra, mint a társadalmat aláásó nagyzó szellemre és fényűzésre van tekintettel. A nagyszombati iskolák és velük a sok nagyszombati nevelő intézet a hires 177 3. év után nagy változáson és reformokon mennek át. Az egyetem Budára kerül; a gimnázium átalakul; a konviktusok és semináriumok részint egyesíttetnek (a bécsi I’azmáneumot is áthelyezte Barkóczy prímás annak idején egy időre Nagyszombatba); részint — már akkor tervbe volt véve az utóbbiaknak áttétele Esztergomba — elhelyeztetnek más városokba. A „Seminarium generale“ egyelőre Pozsonyba tétetik át mint
