Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904

4

Válaszol reá: „Vigyázzatok, hogy meg ne vessetek egyet a kisdedek közöl; mert mondom nektek, hogy ezek angyalai mennyekben mindenkor látják Atyám országát, ki mennyekben vagyon. Mert az ember fia üdvözíteni jött azt a mi elveszett volt.“ Mt. 18., 10—11.

Azaz minden kisded lelke halhatatlanságánál és a vele közölt természetfolötti javak drágaságainál fogva oly kimondhatatlanul magas becsben áll az Atya szeme előtt, hogy az égi boldog fejedelmeket, az angyalokat rendelé oldaluk mellé őrzőkul; hogy szerel- metes Egyszülöttét, a Fiú Istent a földre küldé, a ki 33 éven át élt, fáradozott, izzadott, keservesen szenvedett s a gyalázat fáján odaadta szerető szíve utolsó csepp vérét is csak azért, hogy üdvö- sitse őket. „így nem akaratja Atyátoknak, ki mennyekben vagyon, hogy elveszszen egy e kisdedek közöl.“ Mt. 18., 14.

Nagy tanítás ez! Minden szülő és nevelő abc-jét tartalmazza, a melyet bárki is — ha nem tud könyv nélkül, ha nem javítja meg tulajdon felfogását az örök Bölcsesség elvei szerint: korcs nevelő lesz, s ferde elveken nyugvó nevelési rendszerének gyümölcse fanyar vadalmánál és vakorcznál más egyébb nem lehet.

De nagy leCZkB is! Valóságos Damokles-kard minden szülő és nevelő feje fölé akasztva. Az isteni tekintély mennydörgése, a mely lezárhatatlan felelősséget rak a vállakra; az isteni biró villám- csapása, a mely minden lelkiismeretlen nevelőt szíven találva a poklok mélyére merít alá.

A Mester paedagogiájának alapgondolata, a mely a nevelendő gyermek nagy becsét és magasztos méltóságát állítja a nevelők elé, a sejtelem félhomályos fátyolába burkolva ismeretes volt már a pogány korban is. Horatius elvül állítja fel: Res sacra est puer! Rémületes sülyedést jelent az tehát a pogány világnézlet nívója alá, ha a modern kor praktikusan materialistikus felfogásával a gyermeket sokszor, igen sokszor nem becsüli többre — egy hatványozott majomfinál. Pedig Krisztus itt volt már közöttünk ; szent tanításában itt van még most is közöttünk. О ellebbentette a gyermek arczárói a fátyolt; világosan megmondott mindent; csalhatatlan igazsággal a felső fokra emelte a pogány költő szavainak értelmét; most már a gyermek — res sacratissima est! S hogy tanításának megadja a tiszteletet parancsoló nyomatékot, isteni tekintélylyel és hatalommal „jajt“ kiált és „malomkövet“ állít az alacsony felfogásúnk feje fölé. Ámde a modern kor még most is hitetlen vagy közömbösen ignoráló szerepet játszik a nagy tanítás és a nagy leczke hallatára. Nem akarja, hogy Krisztus elve uralkodjék