Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
4 Ъ) Külső munkálatok. A királynő. munkások tisztje a királynő és herék dajkálása, a kas tisztántartása, a szemét és hullák kitakarítása, az építmények kijavítása, a sejtépités, a kas védelme az illetéktelen betolakodók és tolvaj-méhek ellen stb. Védelmi fegyverük a fulánk, melynek töve méreghólyaggal van kapcsolatban; a fulánk végén visszásán álló parányi horgocskák vannak. A királynőnek is van fulánkja, de a legritkább esetben szokta igénybe vanni, mert a méh szúrásáért életével lakok Miután a fulánk tulajdonképen tojócső, a gyáva liereméhnél hiába keressük. Egy hetes korukban a munkások már repülni kezdenek; elhagyják a kast, de egyelőre céltalanul vagy legföljebb azért, hogy a környezet helyi viszonyairól tájékozódjanak. Csak 15—18 napos korukban válnak meg a kas belső szolgálataitól, hogy ezentúl ellenálhatatlan gyűjtő szenvedélyüknek hódoljanak. A szerepváltozás fiziológiai okát abban keresik, hogy ebben a korban fejlődik ki a méh szagló érzéke, melyet a virágméz változatos illata kellemesen ingerel; ehhez járul az a körülmény is, hogy nyálmirigyeik kimerülnek s felmondják az ételkészítéshez megkívánt ckemiai szolgálatot. A gyűjtés célja a virágok pollen- és nektárkészletének lehető gyors és bőséges kiaknázása. Itt is a muukafelosztás elve érvényesült: a fiatalabb gyűjtő méhek, melyeknek testét sűrű szőrruha borítja, virágport hordanak ; az öregebbek, melyeknek testéről a szűrköntös már lekopott, a virágméz felnyalásával s hazaszállításával foglalkoznak. A pollengyüjtés legfontosabb eszközei a hátsó lábak, amelyek külön gyüjtőkészülékkel vannak felszerelve, az ú. n. kefével és kosárkával. Kefe alatt értjük a lábfej első kiszélesedett ízének belső oldalát, mely harántul rovátkás, sűrűn szőrös és a pollen össze- seprésére szolgál; kosárkának nevezzük azt a háromszögalakú bemélyedést, mely a lábszár és lábfej izülésénél a lábszár külső oldalán található, s amelyet két oldalt befelé kanyarodó hosszabb szőrök szegélyeznek. A két kosárkát egyenletesen töltik meg, hogy repülés közben testük egyensúlyát biztosítsák. A kosárka fenekén mirigyek vannak, melyeknek olajos váladéka arra szolgál, hogy a pollencsomók jobban összetapadjanak. A nektár felnyalására igen alkalmas a méh csőszerűén megnyúlt alsó ajka, melyet nyelvnek szoktunk nevezni; felszívását pedig az állkapcsokból alakult szívó és nyomó szivattyú készülék eszközli, melynek működése amilyen egyszerű, olyan felülmúlhatatlan. A méhkas éltető lelke, mozgató középpontja a királynő. Ha az anya kimúlik, vagy bármely oknál fogva elpusztul, a kasban fejetlenség kap lábra; a békés, egyetértő munkát általános zenebona
