Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1902
22 Szabad elménk, szabad víg szivünk Nagymamára (Egyh.-m mutat) nem szorul! Egyh. Tiltakoznom kell;, igám könnyű, Terliem kellemes, ha jó szived'; Ifjú vér pezseg eremben még. A népek anyja mindörökre én Voltam, vagyok, egyedül csak én leszek: Hivatásom ez, Krisztus küldött engemet! S. T. Vén anyó te, rád fér már a penzió! Hung. Küldj hát akkor penzióba engem is; Ifjú éltem, dicső vérem tőle van! Bátor. Ha megteszed (8. T.-boz), szived szarom te szívtelen! S. T. Hadd éljen ő! — De mámi módra, — ej ! — Ö divat szerint még most is mért öltözködik ? Szab. Modern ruhában mért nem jár! Ath. Igen! Kereszt, szűz Mária.... Ej mit, tovább Ki tűrheti, ily szép, dicső, nemes haza A porba hullva le imádjon halma lényeket!? Hung. Szivembe szúr ez átok szó! Ezer éves életemről mondjak le? Meghalnék így; szt. István, Imre, Es szt. László hősi jobbja verne meg! Dal. Igen, igen, — szabad elme te, az ősi jog, A hit, a történelmi fejlődés .......... Matr. Megállj ! — Csak egy igaz : hogy az ős anyag Új fejlődés fokának hódoljon a régi jog.... Dal. Hát a szellem hol maradt ? Matr. Az elmaradt, sötétfi te, mert nincs ! Ath. Tán még Istenkét, meg Jézuskát Meg Máriát akarsz aggatni most is, A felvilágosúlt kor fényes nappalán Hungária nyakába, te nem lát eszed ?! Szab. Ez már beszéd! Soc. Ez szabadság! & T. Imádják mindenek az universum Atya mesterét! Jók mind. Mily Isten-káromlás! Egyh. Qh eltévedt gyermekim! Hung. Nem vagytok fiaim!
