Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1902
15 ható szép körmenetet az »Immaculata« ünnep kihirdetése óta minden évben megtart az intézet, most pedig püspöki fénynyel és méltóságos részvéttel emelte a nagy közönség lel ki épülését. Igazán olyan fényes körmenet volt ez sok száz gyertya ragyogványos keretében, hogy örömük lehetett benne az égieknek is. Pázmány óta nem látott e nagydíszű régi egyetemi templom nagyméretű körében oly lélekemelő ünnepélyt, mint 1902. deczember 8 - á n а к felejthetetlen napján. Es azt hiszed szives olvasó, hogy ez a lelkes részvétel az ifjúság három napi ünnepélyeiben, részben azoknak vezetésében, a sok funetióban kifárasztotta a lelkes ifjúságbarátot, az apostoli buzgalmú püspököt? Kimerültünk mi, kimerült ünneplésünk programmja, de nem a püspök; engedett a kérésnek és a fárasztó ünnepnap estéjén még átment az Orsolya szüzek zárdájába, hogy ott is a tanítónőjelelteket lelkesítse jövő hivatásukra és néhány Márialeányt avasson föl az ottani Congregáczióba. Mi több, következő napon reggel 8 órakor már ott volt a gymnasiuinban; végig járta mind a kilencz osztályt; minden ostályban jelen volt az előadásokon, tanitva, buzdítva, kikérdezve tudomást vett a tanítás menetéről, szelleméről is; délben melegen vett búcsút a tanártestülettől, az ifjúságtól. A Congregáczió tisztviselőitől külön búcsúzott igen tartalmas beszédben és gyönyörű emlékeket osztott, a feledhetlen napok ily nemű zálogait. * * * Végzem már részletesebb leirását a szűk keretűnek látszott, de nagyon tartalmas iskolai ünnepeknek. Már a szétküldött programmos meghívók bizonyították, hogy itt nem közönséges intézeti ünnepről van szó, hanem olyanról melyet egyik kath. zsurnalisztánk úgy jellemzett, hogy: »Kis Kómában, az ódon városban a régi dicsőség napjai eleveReflexiok.
