Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1899
Í9 Érdekesen beszéli ezt el az Adalbertinum Konviktus kormányzója „Grava* mentjeinek 5., 6. és 7-ik pontjában: ...panaszkodik a városi magistratusra, hogy mindenféle nehézségeket tesz neki, a helyett hogy a fontos ügyet tehetsége szerint előmozdítaná. Például fölpanaszolja, hogy az Orbán-féle alapítvány 1500 frtja már évek óta a nagyszombati mészárosoknál van elhelyezve kamatra; azok kamatot nem fizetnek; igaz, hogy néhány évig — mondja — fizetésképtelenek voltak; de tényleg mesterségüket fizik, se kamatot, se tokét nem fizetnek, de még húst se akarnak az intézetnek szállítani, hogy abból az adósság le volna számítható A baj oka a városi magistratus, ki az illető adósok házaira e terhet betáblázni elmulasztotta. Ezt annál kevésbbé lett volna szabad tennie, mert a Konviktus mindig nagy hasznára volt a városnak; azonkívül utolsó időkig a város ajánlatára két konviktort ingyen tartott el. Elsorolja egymásután nehézményeit, panaszait a városi hatóság ellen és igy végzi: . . . „ilyen gondja van sz. kir. Nagyszombat városa magistratusának reánk!“ Fölpanaszolja továbbá, hogy hiába törekszik ő minden tehetségével az intézet javára: nincs a városban egy ember se, aki őt támogatná. A kamatokat nem fizetik és ő még csak nem is pörölheti be nagy tekintélyük miatt. Azon fölül a kamatok is leszállottak. A gróf Károlyi Antalnál elhelyezett toké is immár 6°/0 helyett 5"/o hoz. Sürgeti ezen Konviktusban is fölvételét a fizető kon Viktoroknak, mert az alapítványok kamataiból a ház fönn nem tartható. Hosszas megfontolás és iratváltás után kir. biztos küldetett ki a helyszínére; ez csak konstatálhatta a Barkóczy-féle rendelkezés és intézetek szétválasztásából és a rossz gazdálkodásból eredeti anyagi zavart. A királyné szigorú nyomozást rendelt el kipuhatolá- sára annak: kinek hibájából adósodott el az intézet? és a jezsuita kormányzókat számadásra kötelezte. A kir. Konviktus jobb karba hozatalára nézve tervezetet kívánt a kormányszéktől. így történt, hogy az 1741. évi 43-ik t.-cz. rendeletéhez képest Mária Terézia 130,000 frt költséggel a mai fényes épületet emelteti a kir. Konviktus számára; 1756-ban már megkezdette az intézet egészen új berendezéssel, az összes alapítványok rendeltetés szerinti fölhasználásával, teljes nevelői személyzettel, újból működését. A létszám 1766-ban már 70—80 között mozog (42 alapitványos, 30 fizető Konviktor) és a szétválasztás (Barkóczy műve) előnyösnek bizonyult. Ue sőt bizonyosnak látszik, hogy az ő erélyes beleavatkozása nélkül, az ő tervezett, részben keresztül vitt újításai nélkül a kir. érseki Konviktus mai fényes épülete se jött volna létre. De sőt, a kath. ifjúság nevelésére rendelt 10—12 hazai „nemesi“ Konviktus közöl, melyek Barkóczy előtt az országban fönnállottak, éppen az ujitó beleavatkozása mentette meg mai időkig a nagyszombati kir. érseki Konviktust; ugyanezen körülmény okozta később 1865-ben, 2*
