Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1898

3ß

udvar iránt szított gyűlöletben és távolságban teltek cl. Nincs terünk arra, hogy e salonok szórakozásairól részletesebben szólhatnánk. Csak általában annyit említünk, hogy már a múlt század első negyede végén egész Fran- cziaország salonok összesége volt, melyekben az illem legnevetségesebb ünnepélyességei s idegbontó kicsapongások között még e század parókás tudományossága, a szabad vizsgálódás foglalta el a kiváló helyet. A fényes fogadó- s étkezőtermek mellett ott voltak a könyv- és természettani szertárak, a dolgozó szobák, a hová a mulatozásban és szellemeskedő vitákban kifáradva tanulmányaikhoz (!) visszavonultak. Szórakozva tanulni, tanulva szórakozni: szóval mindig tanulni s mégis folyton szórakozni, ez volt e korszak jelszava! Komoly, mélyreható kutatásról, kicsiségekkel bíbelődő részletezésről vagy éles distinctiókról és higgadt tárgyilagosságról annyi kicsapongás között szó sem lehetett. Ügyes irodalmi szakácsokra volt szükség, kik a hatalmasan fejlődő tudománynak nyers és nem mindenkitől élvezhető termékeit ízléses, tetszetős, könnyen emészthető alakban fogják a sóvár közönségnek nyújtani.

Nem szabad u. i. felednünk, hogy a tudományosság, illetőleg maga a tudomány ez időben óriási lépésekkel haladt előre. A Newton-féle, véglegesnek és bebizonyítottunk tartott világrendszer1) egészen megváltoztatta az addigi kutatást és világnézetet s az egymásra következő nevezetes fölfedezések egészen új irányzatot teremtenek a haladás terén.

Newtontól Laplace ig a csillagrendreszerek alakulására vonatkozó elméletek, Lagrange ig a természettan, La- voisier-ig, Franklinig és Coulomb ig a hő és villamosság tana csodálatos fejlődést és változást mutatnak fel. Az ásvány és földtanról szóló elméletek, a szerves anyagok tudománya Linnéé, Jussieuk, Réaumur, Haller s mások

') L. Philosophiae naturális principia. 1687.