Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897
10 kedvvel ugrándozik a buja legelőn, a gyermekek fülvidítják a városok utczáit. hinc laetas urbes pueris florere videmus 1. 255. Szóval: haud igitur penitus pereunt quaecunque videntur, quando alid ex alio reficit natura nec ullam rem gigni patitur nisi morte adiuta aliena. 1, 262 — 264. Harmadik tétele megállapítja az íír létezését. Ha nem volna űr, nem volna lehetséges a mozgás a világban, a mely oly annyira tele volna anyaggal, hogy még a tű hegyének sem találnánk helyet. Az üres pórusok kisebb vagy nagyobb száma oka a fajsúly kiilömbségéiiek. A következő két tételében azt bizonyítja, hogy az egész mindenség atomból és űrből áll és hogy az anyagon és űrön kivill misem létezik. Corpora sunt porro partim primordia rerum partim concilio quae constant principiorum. 1, 483—4. Ezek a primordia vagy primordia rerum, semina, semina rerum, genitalia semina rerum, corpora prima, elementa, figurae, materies teszik a lucretiusi atomokat. Szilárdak és romlatlanok ; nincs bennük űr, a miért megoszt- hatatlanok: nec findi in bina secando, tüzet, vizet, fagyot nem fogadnak magokba. Solida pollentia simplicitate (1, 574 V. ö. 1, 612) ezek kedves jelzői. Bátor ezer és ezer alakulásba menjenek; át, oly tökéletesek és oly frissek, mint a világ kezdetén. Mindazonáltal az elemeknek vannak részei, mert mindennek, a mi térben létezik részekből kell] állania. Oly kicsinyek e részek, hogy soha magukban nem léteztek, sem létezni nem fognak, mert lényegük az, hogy részek legyenek. Öröktől fogva léteztek egymás mellett az atomban. Mindazonáltal az atomok nem összetételei e részeknek, hanem egyszerűek. Az atomok külöinböznek alakban térfogatban és súlyban Más atomokból áll a villámlás tüze,
