Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897

cem placidam pacem“ ez vágyainak tetőpontja. Ez az égedelmes sóhajtás sejteti velünk, hogy fenékig itta a gyö­nyör poharát, hogy ö is áldozata volt amaz őrületes élv- hajhászatnak, a mely korában dühöngött. .Azért oly hálás Epikurus iránt, a ki gátat vetett heves vágyainak és le- csillapítá lelke viharát. Ki tudja, mi lesz belőle, ha Epi- kurusnál nagyobb mester szólítja föl követésre? 0, a ki annyira utálta a babona alávalóságát s oly rajongva hódolt az igazságnak — nem maradt volna-e a vértannság hűsé­ges a régi bölcseletnél dicsőbb Igazsághoz ? Lucretius eszméi. Denied Divinely the divine and died Chief poet on the Tiber-side. Browning, 1861. Hogy Lucretiusnak újabb időben annyi olvasója akadt, azt bizonynyal nem költői tehetségének köszöni, mert olva­sóinak legjava nem ártja valami nagy közét a költészethez. Oka ez érdeklődésnek egyrészt az, hogy Lucretius atom­elméletében a vegytannak és fizikának nem egy újabb föl- födözését látjuk letéve; anyag elméletének nem egy tétele felel meg teljesen a mai eredményeknek vagy implicite foglalja azokat magában. Másrészt azért fontos e mű, mert az ókor atomistái közül Leukippnsnak, Demokritusnak müvei teljesen elvesztek; Epikurustól pedig csak nehány levél és hézagos töredék maradt reánk, úgy hogy a modern tudo­mánytól elfogadott és tökéletesített ókori atomelméletet csupán Lucretius költeményében találjuk leirva. Sőt maga Epikurus, — töredékeinek hanyag stílusa után Ítélve — nem is tudta volna tanait oly világosan, szabatosan előadni, mint Róma e tudós költője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom