Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1896

11 A gyorsírásnak c hasznos voltát külöuösen a kül­földön nagyon is méltányolják. Mig nálunk csak diplomás emberek s az intelligens osztály tagjai sajátítják el s azok is csak kis számban, addig a praktikus németeknél nem­csak ezek, hanem egyszerű kézművesek is szívesen fog­lalkoznak vele és szórakozást is keresnek benne. Magam láttam egy német ember levelét, melyben egész önérzetesen gyorsírással irta alá nevét az egyszerű kömíves mester. Ha pedig a könyvkiadók jegyzékeit vizsgáljuk, a legkülönfélébb szakok termékeivel találkozunk gyorsirási mezben, kezdve szórakoztató elbeszéléseken s végezve ájtatos lelkek számára Írott imakönyveken. Bárcsak nálunk is felderülne már a gyors­írás napja, hogy minél nagyobb mértékben terjedne ismerete. A gyorsírás elsajátítására legalkalmasabbnak mutat­kozik az az idő, melyet az ember még mint gyermekifju az iskolában tölt. Nem küzdve az élet gondjaival, többi foglalkozása mellett szánhat egy kis időt e praktikus ismeret megszerzésére is. Nincsen, vagy alig van ifjú, a ki na­ponta nem fordíthatna néhány perczet a szép és hasznos gyorsírás megtanulására, mely hasznossága mellett kellemes szórakozást is nyújt Bizonyos korban a tanuló ifjúnak igen nagy kedve van mindenféle titkos írások kitalálásához. Szabad idejének nagy részét ily titkos írás felfedezésére pazarolja csak azért, hogy valamely pajtásával levelezhes­sen. Mennyi drága idő megy így veszendőbe! Ha ennek az időnek csak a felét a gyorsírás tanulására fordítaná, oly írás birtokába jutna, mely később még megélhetésében is nagy segítségére volna. S a magyar ifjúság kezdi is a gyorsírás hasznát belátni. A tanintézetek legnagyobb ré­szében foglalkoznak vele s a különféle iskolákban alakult gyorsirókörök mind a gyorsírás terjesztését tűzik ki czélul maguk elé és remélhetjük, hogy a gyorsírás ismerete épen a tanuló ifjúság közreműködése által hazánkban is nagyobb elterjedésnek fog örvendeni, mint eddig. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom