Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1896
6 Csinos betűi arányosságukkal gyakorlottá teszik a szemet, ügyessé a kezet s igen alkalmassá arra, hogy necsak apró betűkkel, hanem fokozatosan nagyobb szabású mértani vagy szabadkézi rajzokkal is sikeresen megpróbálkozzék. Az egészen elsajátított gyorsírás azonban már elhagyja a játék határát, sőt igen sok embernek még megélhetését is biztosítja s ez által átlép a legpraktikusabb, leghasznosabb ismeretek sorába. II. Nálunk is a gyorsírókor megalakítására legnagyobb befolyással volt az a nagy haszon, melylyel a gyorsirás tudása és gyakorlása az elsajátítására fordított aránylag csekély időt busásan kamatoztatja. E nagy hasznot az írás gyorsaságával érjük el. A gyorsirás és a közönséges írás nagyon alkalmasan hasonlíthatók össze korunk közlekedési eszközeivel, a vasúttal és a kocsival. Vasúton megtesszük egy óra alatt azt az utat, melynek megjárásához öt—hat órai kocsizás kivántatnék. Ugyanez az arány a gyorsirás és közönséges írásunk között. Azt a munkát, melyet közönséges Írással 5 — 6 óra alatt teszünk meg, a gyorsirás segítségével egy óra alatt elvégezhetjük. Azt mondhatná valaki, hogy e nagy előnyhöz talán csak óriási munka árán jutunk. Pedig nem úgy áll a dolog. A kezdő kis diák, a kinek a betűvetés mesterségét kell megtanulnia, sokkal nehezebben éri el czélját, mint a felnőttebb tanuló, aki a gyorsírást akarja elsajátítani. Sőt van rá példa, hogy 8—10 éves kis fiuk is megtanulják a gyorsírást. Egy 8 éves kis fiú pld. folyékonyan írt és olvasta a gyorsirási szöveget fennakadás nélkül s csak ott nem tudta elolvasni, a hol valami írás hiba fordult elő. Ha már a közönséges írás megtanulására szánt fáradságot szükségesnek látjuk, mennyivel inkább érdemes
