Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895

19

hatást gyakorolnak. Nálunk a XIII. század .belső zavarai miatt nem fejlesztik ki annyira a vallásosságot, de egyben mindig kitűnt a magyar papság, a magyar politikai élet sajátos vonásához, a nemzeti eszméhez való ragaszkodásban. Ebben valóságos államfentartó elem. Mig a XI. és XII. század legendáiban, krónikáiban az idegen papság általános szempontjai tűnnek fel, addig Kézai és Anonymus „Gesta Hungarorum“-ja már a tiszta magyar érzületű Írókat árulja el.

Ilyen talajra lépnek az Anjouk Magyarországban. Egy fényes múltú dinasztia örökösei lesznek oly országban, mely nagy királyai és a kereszténység szövetségében életképességének immár több százados jelét adta. Az ő feladatuk nem is lehetett más, mint e két tényezőt uj erőre juttatni. És valóban nincs Magyarország ezer éves történetének korszaka, mely a magyar nemzet politikai emelkedettségét jobban feltüntetné, mint az Anjouk kora a

XIV. században. Itt czólunkhoz képest csak a fő eredmények elősorolására szorítkozhatunk, hogy belőlük okoskodhassunk és következtetéseket vonhassunk. Évtizedek zavarai előzték meg uralmukat, a vallási, társadalmi és politikai élet eddigi rendje bomladozóban van, midőn trónra jutnak Az oligarchák darabokra szaggatták az országot, melynek Habs- burgi Rudolf még függetlenségét is veszélyezteti, midőn 1290- ben német birodalmi hűbérnek nyilvánítja, a trónt pedig fiának, az osztrák hgnek adományozza. Л királyi hatalom megbénítva a független főurak által, az egyházi élet ernyedés- nek indulva A pápaság Avignonban franczia fogságban, az összkeresztény világ a keresztes hadjáratok hatása alatt buzgóságban megfogyatkozva. S az Anjouk mégis a legdicsőbb korszakát teremtik hazai történetünknek. Azon nyolez évtized, melyben Róbert Károly és Nagy Lajos viselik fejükön szt. István koronáját, fényes képeket tár a történetbuvár elé. A visegrádi kongresszuson (1335) Magyarország a német birodalom ellen szövetségben egyesíti

2*