Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895
13 Kelet császárával szemben erőteljesen megvédi az ország függetlenségét, védelmére pedig elöországokat szerez, mi által a szent korona országainak számát növeli és őket czivilizálja. Nyugat felöl a császárokkal szemben megvédi nemzeti függetlenségét, visszautasítja a császár védelme alá menekült trónkövetelőket. Egy krónikásunk szerint „a római császár halála után, a németek herczegei és liűbér- fejedelmei, az összes bárók és főemberek közösen és egyértelműig kérik vala szent Lászlót, hogy vállalja el az imperiumot. “ 1095-ben pedig ugyancsak szt. Lászlót kérik fel a nyugati keresztények, hogy vállalja el a keresztes hadjáratok fővezérletét. Kálmán királyunk a rakonczátlan keresztes hadak leverésével a nemzet szemében úgy tiint föl, mint a nyugati császárság leverője. Egy német történetiró pedig azt mondja Kálmánról, hogy „a legbámulatosabb benne az erélyes pénzügyi rend, amilyen akkoriban csak a görög birodalomban és a mohamedán államokban dívott, de közép és nyugat Európában ismeretlen volt.“ III. Béla jövedelmi kimutatása a franczia udvar számára, midőn nőül kérte Margit lignőt, a magyar király kincstárát oly helyzetben tünteti föl, milyennel e kornak egyetlen fejedelme sem dicsekedhetett Egyes királyaink erélyes, sőt kegyetlen fellépése a trónkövetelőkkel és a lázadó főurakkal szemben élesen kidomborítja, hogy az Árpád királyok a XI. és XII. században Magyarországban mily belső hatalommal rendelkeztek Innét a nagy bevándorlás is nyugatról, ami az ország belső erejének csak növelésére szolgált. Méltán irigykedik Ereisingeni Ottó német püspök, aki 1147-ben ilyen kifejezéseket használ: „a magyarok fejedelmüknek annyira engedelmeskednek, hogy még azt is bűnnek tartják, ha valaki titkos susogással sértegeti. Senki sem mer pénzt verni, vagy vámot szedni a királyon kívül. Nem úgy van, mint nálunk (Németországban), hol az egyenlők (pares) kérnek Ítéletet a királytól, elég náluk a
