Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1894
31 takat összesen és egyenként kegyesen helybenhagyni és megerősíteni méltóztassunk. A mely levélnek tartalma igy hangzik: Mi Pázmán Péter, Isten kegyelméből az esztergomi főegyház érseke és ugyanazon helynek örökös főispánja, Magyarország prímása, született követ, fő titkos kanczellár és a fölséges fejedelmi úrnak, második E^erdinánd, Isten kegyelméből választott mindig fölséges római császárnak és Németország, Magyarország, Csehország, stb. királyának, Ausztria föherczegének, Burgundia, Stájerország és Karinthia, stb. herczegének belső tanácsosa, stb. Tudomásul adjuk, stb. Hogy miután a lelkipásztori tisztnek kötelességéhez és gondjához legillőbbnek tartjuk, hogy a ka- tholikus vallásnak és a tisztes tudományoknak romjait, a melyeket vagy a háborúk csapásai vagy az eretnekségek cselszövései okoztak, a mennyire Isten segítségével tehetjük, előbbi fényükbe visszaállítsuk: azért minden igyekezettel azon vagyunk, hogy az ős vallás és tudomány épségbe állításának útjait és módjait gondosan fürkésszük és a mostani belső háborúságok csapásai között is, erőnk és képességünk gyöngesége szerint Isten vezérlete alatt késedelem nélkül hozzáfogjunk. Midőn azért beláttuk, hogy a mint a vetésben az aratás reménye, úgy az ifjúság jó nevelésében áll a katholikus vallás és a jámborság visszaállításának teljessége, sokáig és sokat töprenkedtüuk azon, hogy megtaláljuk azt a módot, a melyen ifjúságunk, főleg a gyöngébb korban a vallásban és a tudományban úgy nevelkedjék, hogy érettebb korában a hazának díszére és segítségére válhasson. íme a jóságos Isten különös kegyel - messége szerint óhajtásunkat és könyörgésünket meghallgatva olyan módot nyújtott, a mely inkább csak óhajtásunk, mint reményünk lehetett. Mert jóllehet Magyarország fölséges királyai a pénzverésből bizonyos nem megvetendő részt adtak az esztergomi érseknek, úgy hogy a vert vagy
