Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1894
22 A királyi oklevél magyar fordításban igy hangzik: Mi Ferdinánd, az isteni kegyelem jóvoltából választott római császár, stb. Minden keresztény hívőnek, a most élőknek és a jövendőknek üdv a mindnyájunk Megváltójában. Midőn megvizsgálnék, hogy leginkább milyen eszközökkel terjedt és maradt fenn a keresztény hit és vallás az emberi nemzet között annyi évszázadon keresztül mindez ideig, sőt a keresztény világnak minden országában oly mélyen gyökerezvén, olyan messzire terjedő fényt és hatalmat szerzett: az isteni gondviselés egyéb segítségei között megfigyeltük, hogy a jámbor és keresztény vallásért buzgófkodó fejedelmek, különösen azok, a kiknek kezében néha a világ főhatalma egyesül, igen sokat tettek arra nézve, hogy elterjedjen, dicsőségre jusson, megvédelmez- tessék és a mi korunkig eljusson. Mert ha az ősök szent történeteit olvassuk, az Isten iránt való jámborságot, a mely egyedül az igaz hitnek megismeréséből fakad, a jó és kegyes fejedelmek idejében látjuk virágozni: mikor pedig az országok kormánya gonoszok kezébe jut, úgy látjuk, hogy gyakran számtalan üldözéseknek volt kitéve. És miután végre a keresztény és jámbor fejedelmeknek bizo nyos szakadatlan sora azt eszközölte, hogy oly erőre, oly hatalomra jutott, a mellyel, mint láthatjuk, majdnem az egész földet alávetette saját törvényeinek; a keresztény világ sok más országai között Magyarország is (mert a jó és fölséges Isten annak a nemzetnek üdvösségéről is kegyesen gondoskodni akart) a keresztény hit szelíd jármába hajtotta nyakát. Midőn igy azt látjuk, hogy hajdan Magyarország gazdag királyai, a mi kegyes emlékű elődeink nem kevesebb igyekezettel növelték és díszítették, mint őrizték a vallást, mi is azoknak nyomdokaiba akarván lépni, midőn azt látjuk, hogy ezen sok eretnekségtől utálatos és elvetemült században a szabad művészetek tisztességes tudományai igen sokat használnak az eretnekségek