Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893
JO adott a szentföldi zárandókoknak legtöbb okot a panaszra, midőn az európai vallásosság legtöbb embert vezérelt keletre. Másfelől pedig hatalmuk és hódításaik a legnagyobb veszedelemmel fenyegették a keleti Kommenos-császárok uralmát, kik ép akkor fordultak nyugathoz, illetőleg a pápához segítségért, midőn ennek nyújtására itt a legalkalmasabb idők jártak. De persze tévedés volna azt hinni, hogy a keresztes hadjáratokra vezető motívumok ezzel már mind érintve vannak. Maculay szerint1) a pápaság által a kath. egyházban teremtett szervezet a legtökéletesebb emberi mii; még inkább áll ez diplomacziájára. Velencze tőle tanulta európai szerepet játszó ügyességét, melylyel a középkor folyamán és az újkor elején annyi fényes eredményt tud felmutatni. Ki kételkedhetnék tehát, hogy a pápaság világuralmi törekvésében a keresztes hadjáratokkal kimerítő czélokat és eredményeket tervezett, melyek egyúttal hatalmának külső terjedésére is vonatkoztak ? Pedig a szt. Föld visszafoglalása nagyszerű eszméket kelthetett benne. Eddigi politikai és egyházi működésének legnagyobb érdekei lebeghettek előtte a jövőre nézve. A végre-valahára megtérített normann népek helyébe délfelöl az egész afrikai part mentén uj ellensége jelentkezett az arabokban. Martell Károly a poitiers-i mezőn (732) megmentette ugyan Európának a kereszténységet, de a veszedelmet a jövőre nézve is elhárítani nem tudta. Ott czirkált az folytonosan a földközi tengerben, hogy adandó alkalommal a rég óhajtott Itáliába törhessen. A pyrenei félsziget hasztalan próbálkozik ellenük, pedig ezt mindenáron biztosítani kellett. A pápaságnak itt volt is alapja, melyből kiinduljon. A benszülött keresztények a nyújtott külső segélylyel az arabok különvált ') Á pápaság 38—41 1.
