Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1892
б rügyet letörünk, vagy szétvágunk, meggyőződhetünk arról a lágyságról és sűrű nedves állományról, a mely a rügy belsejét betölti. Ez az ősnedvességgel, protoplazmával telt rész a növény legfiatalabb sarjadéka, mely az életerő teljességét magában rejti. Milyen részei vannak a riigynek s hol rejtőznek benne a levelek és a virág részei? — A legtöbb rügyet kivül pikkelyforma, keményebb, sokszor rozsdabarnás szinii levelek borítják. Ezek a belső g-yöngé- debb és lágyabb részek védelmére valók. Belül középütt van egy hengeralakú rész, ez a rügy tengelye, ezen helyezkednek el a levelek s a virágnak részei. A rügy tengelyének vége kúpidomú és tenyésző kúp nevet visel, mivel a tenyészet, a növekedés ettől függ. A tengelyen vannak a levelek és pedig egy egy csomón egyesével vagy többesével s a hol állanak, az a hely később az ágon is csomó marad, a köztük levő rész idővel mindinkább megnyúlik és szártagnak nevezik. Az alsóbb levelek rendesen nagyobbak, a felsők kisebbek s a rügyben csak mint kis kidudorodások látszanak. Tehát legutoljára fejlődnek ki a csúcshoz legközelebb állók. — A tökéletes virágnak négyféle része van: csésze, párta, porzó és termő. E 4 rész ismét több levélkéből állhat s a rügyben legalul esnek a csésze levelei, ezek fölött kisebbek a pártáéi, mégkisebb kidudorodások jelzik a leendő porzók és termő helyeit. A fejlődés csúcsfelé haladó irányban történik. — A virágokat rejtő rügyeket már előre meg lehet a többiektől ktilömböztetni, mert nagyobbak és teltebbek a közönséges levélrügyeknél. Lassanként kifejti a rügy plazmája életerejét és annyira előlép a virág, hogy nemcsak nagysága, de alakja is elárulja azt, hogy belőle virág lesz. Bimbóban. A nyílás előtt álló virágrügyet nevezzük bimbónak. Már ekkor kivül a csésze, vagy kehely levelei, mint legfejlettebbek zárják körül a pártát és a többi belsőbb részeket. Érdekes a bimbóban azon helyzet, a melyet az egyes levelek egymáshoz viszonyítva elfoglalnak, ez az úgynevezett borulás, — de talán még érdekesebb az a helyzet, a melyet az egyes levél kénytelen elfoglalni mindaddig, mig a bimbó föl nem pattan, ezt a helyzetet pedig türemlésnek nevezzük.
