Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1892
lg is láttam egy szép törzset a budapesti füvészkert melegházában virágozni. Hatalmas kocsánt hajtott, a mely ezer, meg ezer kisebb virágból álló koronát viselt a tetején. A virágok nem szoktak a napnak bármely szakában nyílni, hanem inkább reggel és estefelé. Nálunk különösen déli 12 órától esti 6-ig nem nyílik virág. Linné és Kerner az összegyűjtött adatok alapján virágzási órákat állítottak egybe. A virágzás tartamára nézve igen eltérők az egyes növények. Némelyek virágzása csak 3 óráig tart, másoké 80 napra terjed. A legrövidebb virágzási idejűek közé tartozik a hibiscus. Általában véve elmondhatjuk, hogy a virágzás tartama attól függ, hogy több vagy kevesebb porzója van e a virágnak s így könnyebb vagy nehezebb e a megtermékenyítés. A mely virágoknak több porzójuk van, azok rendesen hamarabb elviritanak, — mig ellenben a kevés porzóval bírók rendszerint tartósabbak. Lássunk nehány példát a virágzás tartamára nézve: 1 napig sem tartanak: Hibiscus, tradescantia, homoki iris, gémorr. 2 napig tartanak: Réti gólyaorr, mák, rózsák, mezei mustár. 3 napig virítanak: Jerikói Ion ez, tej oltó fű. 4 napig: Piros mécsvirág. 10 napig: Cyclamen Europaeum. 40 napig: Cypripedium (czipőczim). 80 napig: Odontoglossum Rossi. A virágnak — bármennyire szép szine és kecses alakja legyen is — végre is az a rendeltetése, hogy a növényfajta fenma- radását eszközölje. „Növekedjetek és sokasodjatok“ — ebben áll