Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1891
közepére esik, míg a tihanyi folyás közelében csak 3—4 méter a mélység. Sajátságos, hogy a Tilianytól északra eső medencze legnagyobb mélysége azon part közelébe esik (Palczuak és Alsó-Ürs táján) a hol a régi werfeni rétegek képezik a parti hegységet. Ezen körülményből valószínű következtetést vonhatunk ama lesülyetlés korára nézve. — A Tihany melletti 11—12 méteres mélységet minden valószinüség szerint a folyás idézte elő, mely folyás ottlakók állítása szerint Badacsony felé tartva a túlsó part mellett visszafordul s az északi medenczének is hasonló kanyarulattal egészben véve nagy 8 alakot ir le. Ezen folyás s a Balaton egyéb mozgásai mossák ki a Balaton fenekéről a congeria rétegek kövületeit, melyek legközönségesebb alakjait az ú. n. „kecskekörmök“ képezik Tihany partján. Ezek nem egyebek, mint a föld harmadkorának végén élt kagylóhéjak, a melyeket úgy elkoptatott-a hullámok súrló mozgatása, hogy csak a kagylóhéjak kemény csücskei maradtak fenn, a melyek kecske körömhöz hasonlók. Ily kagylók voltak a congeria triangularis, congeria spathulata stb., a melyeknek héjai épen is föltalálhatok a parti congeria agyagban, a honnan még nem mosták ki a hullámok. — A közönség azonban sokszor inkább elhiszi a tündér és a vizbefult kecskenyáj regéjét, mint azt, a mit a tudományos kutatás elébe ad. — Ily kecskekörmök külömben másutt is fordulnak elő. így Kőbányán, Rákoson, Árpádon Baranya megyében. Ácson Komárom megyében stb. *) A Balaton 2 medenezére való oszlása talán részben megfejtést nyújthat némely sajátságokra nézve. így Bolgár Mihály erre alapitja a szélnélküli háborgás magyarázatát. Szerinte ugyanis a felső me- denezén lehet erősebb szél, midőn az alsó medencze táján szünetel a légmozgás; az egyik medenczéből igy a szél átnyomja a vizet a másikba s ez fejti meg a rejtélyes háborgást. — Dr. Szabó József a part vulkáni jellemére utalva azt következteti, hogy a meder mélyéből ma is törnek elő gázok s azok időnként belső, endogén orkánt idéznek elő a Balatonon. E két tudományos magyarázat össze is foglalható s a két tényező működését ktilön-külön fölváltva, vagy néha együtt is képzelhetjük. De e kettő mellett még egy harnia*) Dr. Szabó József. Geológia 446 L
