Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1891
в boritó lösz képezi. Másrészről e partvonal igen csekély kivétellel meglehetősen egyenletes síkság, a hol csak a viz erosiója okozott kisebb nagyobb átalakítást, A két part hegy- és vizrajzi viszonyai. Böckh János „A Bakony déli részének földtani viszonyairól“ írván, 2 hegylánczot különböztet meg; az egyik közvetlenül a Balaton partján vonul és dolomitja erősen föl van forgatva, — a másik pedig északra vonul ettől és nagyobb magasságokat ér el, az üledékes közetek nincsenek benne annyira megzavarva. Végül a délnyugati részen emelkednek ki a festői kinézésű bazalt kúpok. — Hunfalvy a Bakonyt 7 csoportra osztja s e 7 közül 3 képezi a Balaton északnyugati partját, u. m. a Veszprém vázsonyi, a fiired- tihanyi és a Keszthely tapolczai hegycsoportok. A Veszprém-vázsonyi a Séd völgyének déli oldalán emelkedik. Legmagasabb hegyei: a Csepelyhegy, Veszprémtől D.-Nyra, a Kabhegy és a Virághegy. — A füredi hegycsoport a Balatonnal egyirányú vonulatot képez, legmagasabb pontjai a Rontóhegy Füredtől É.-ra és a Tajnáshegy Füred és Arács között. „A hegysor déli oldalát számos nyájas völgyecske szeldeli, de gerineze csaknem egyenlő magasságban nyúlik el, csak keveset kidudosodó csúcsokkal lévén tetézve s ekkép a Balatonnak bájos éjszaki keretét alkotja. Zánka vidékéig a partmelléki hegyág szabadatlan sorban húzódik el.“ (Hunfalvy. A magyar birodalom term. v. leírása II. 429 1.) A tihanyi félszigetet alacsony földnyelv kapcsolja a parthoz, különben kopasz kúphegyek környezik, belsejében 2 mélyedés van. — A Keszthely — tapolczai hegycsoportok Nyirád vidékéig terjednek, itt emelkednek a bazaltkúpok s egyik legmagasabb pont az Agártető már e csoport határán. A csoport leginkább szét van tagolva széles völgyekkel. Ezen egész parton a következő patakok és erek ömlenek a Balatonba: A paloznaki éz arácsi erek észak-déli irányú futással, a dörgicsei Ság és Akaii közt, a csicsói Ságnál, a monoszló Zánkánál, az örvényesi, szőllősi és fíivesdi erek. Ezek északnyugatról-dél kelet felé folynak, — a köveskállai és kékkúti patakok észak-déli irányú medervonalban folynak, — a kapolcsi patak v. Eger viz a Kab hegytől ered s többféle kanyargás után Szigliget táján éri el a Ba
