Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
22 A feles alakok törvénye tűnik itt fel, mely abban áll, bogy ha a tompító, élező vagy hegyező lapok feles alakhoz tartoznak, akkor csak minden második élen vagy csúcson fordul elő hasonló változás. Yégiil a negyedes alakok lapjai csak minden negyedik élt vagy csúcsot változtatják meg. Ezek után előtérbe nyomul az a kérdés, hogy mért nem történhetik tetszésszerint a kombináczió ? Azért mert ebben is változ- hatatlan törvény köti a kristályosodó anyagot és e törvény hangosan hirdeti az ő szerzőjét, valamint a törvény által létrehozott rend a legfőbb rendezőt. A tengelyváltozás törvénye. Ezen törvény a kombinácziókat szorítja szükebb korlátok közé, amennyiben nem engedi, hogy akármily hosszaságú tengelyekkel biró alakok kerüljenek össze. A kombináczió egyes alakjainak úgy kell előállauiok. hogy hasonlófekvésű tengelyeik egymásnak szorzatai legyenek. Példáúl ha több négyzetes piramist találunk egy kombinált alakon, akkor azoknak hasonlófekvésű tengelyei ilyen arányban lehetnek egymással: V4, V2, 8A, 1. Tehát csakis oly változatban képzelhetők a megfelelő tengelyek, hogy egyik tengely értéke a másiknak szorzata legyen, vagyis a kombinált alakok hasonló állású tengelyei csakis oly együtthatókkal szerkeszthetők, melyek véges számok és igy nem lehet a kombináczióhoz tetszésszerinti alakokat fölvenni. Ezen törvényből azonban az is következik, hogy oly egyszerű kristály-alakoknál, hol a tengelyek különbözők, — egyik tengely a másikkal végezhetetlen arányban áll, mert ha véges arányban lennének az egyszerű alak tengelyei, akkor a tengelyváltozás folytán egyenlő tengelyűvé változhatnék a különböző tengelyű kristályalak, vagyis a tengelyváltozás által saját rendszeréből más rendszerbe mehetne át, a mi ellenkezik a rendszerek törvényeivel. E szerint a tengelyváltozás törvénye kétoldalú. A kombinált
