Nagysomkut-Erdőd Vidéke, 1906 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1906-06-16 / 7. szám

Ismerve a szakaszi postaügynökség forgalmát s tudva, hogy ez ügynökség­hez hét község tartozik — erősen hiszem, az igazgatóság a község ebbeli kérelmé­nek helyet is adna. A szükséges kérvényt a körjegyző, ki ez ügyben a legérdekeltebb, elkészit- hetné!? Lenne Szakasznak külön, — egészen önálló postája .. . Madarak és fák napja. Apponyi Albert vall. és közöld, mi­niszter, nagvérdekü és kihatásaiban fon­tos rendeletet intézett a kir. tanfelügye­lőségekhez, közigazgatási bizottságokhoz,, egyházi főhatóságokhoz. A rendelet, mely a napokban érke­zett Szatmármegye kir. tanfelügyelőjétől állami iskolánk igazgatóságához, egész terjedelmében igy szól: >A vallás-és közoktatásügyi Miniszter ur fotyó évi április 27-én kelt 26120. sz. rendeletével, az állami, községi, társulati és magán elemi népiskoláiban lehetőleg már az 1905—6. tanévtől kezdődő ér­vénnyel a »Madarak napja» és a »Fák napja« intézvéiwét léptette életbe. Midőn figyelmét a Néptanítók Lapja f. évi 19 számában egész terjedelmében leközölt fenti számú körrendeletre fel­hívom, annak alapján a jelzett két intéz­ménynek tankerületem érdekelt elemi népiskoláiban való meghonosítása céljá­ból ezennel elrendelem, hogy minden év április 24-én Szent György napján a *Fák« napja és minden év junius 1-én a »Madarak* napja iskolai ünnepély ke­retében megtartassák. Ha azonban a jel­zett napok valamelyike vasárnapra esik, az ünnepély előtte való napon tartandó meg. A folyó évben tekintettel az idő előrehaladottságára, a »Fák* és »Mada­rak« napja kivételesen együtt folyó hó valamelyik alkalmas derült napján, még ifi 1906. Junius 16. a az évzáró vizsgálatok elölt, faültetés nél­kül ugyan, de a fák és madarak köl­csönös vonatkozását külön-külön, vala­mint együttes hatásuk nagy jelentőségét kellően méltató magyarázat kíséretében, a községhez közel levő erdő, avagy ligetbe való kirándulás keretében tar­tandó meg. A jövő és minden következő évnek fent megállapított két napján az ünnepély a Miniszter ur idézett körrendeletének szellemébén lesz megtartandó, oda töre­kedvén a tanítóság, hogy a »Fák« napján a felsőbb osztályok növendékei a faisko­lában, avagy a község által erre kijelölt közös, avagy éppen kopár területen lega­lább egy-egv fát ültessenek, amely aztán az illető népiskolai tanulói pályájának befejezléig az ő gondozása alatt marad­jon s mikor az iskolából kikerül, adassék neki egy emlékfa, mely, mint az ő to­vábbi gondozása alatt felnövekvő fa­egyed, nemcsak kedves emlékeztetője lesz az iskolai életnek, hanem a tanító kellő buzdítása nyomán, a faápolás iránti hajlam és kedv s a fák és bokrok sze- retete is kifejlődik a minden jó és nemes iránt fogékony ifjúi lélekben. Különösen kiemelendőnek tartom, hogy a közgazdasági szempontból fontos selyem tenyésztéshez szükséges szederfák jelentőségének ismertetésére és terjesz­tésére kell a fősulyt fektetni elsősorban, mig a gyümölcsfák ültetése, csak másod­sorban veendő fel az ünnepély munka­rendjébe. Ama meggyőződésemnek adva ki­fejezést, hogy a miniszter urnák a nép javát célzó e rendeletét a tanítóság haza­fias buzgósággal és lelkiismeretesen fogja végrehajtani s összes népnevelői hatásával rajta lesz, hogy a madarak, fák és bokrok védelme, ápolása és szeretete a nép kö­zött elterjedjen; egyben felhívom, hogy az előadás és az ünnepély megtartásáról NAGYSÖMKUT-ERDÖD vidéke úgy a folyó, mint minden következő évben a »Fák« napjáról és a »Madarak» napjáról mindenkor julíus 1-ig együttesen a kir. tanfelügyelőséghez részletes jelen­tést tegyen. Szatmár-Németi, 1906. junius hó 2. napján. Bodnár György kir. tanfelügyelő. Örömmel üdvözöljük jeles minisz­terünk első körrendeletét s hisszük, ta­nítóink mindent el fognak követni, hogy ez intézmény — mely az amerikai Egye­sült Államokban már évek óta kiváló eredménnyel gyakorlatban van s szépen virágzik — hazánkban is meghonosodjék. Különfélék. Személyi hírek. A Nagysomkulon működő adóren- dező bizottság eddigi volt vezetője Nagy Tamás m. kir. p. ü.. titkár a központba, vagyis a kir. pénzugyigazgató- ság kebelébe bevonult s helyette a bizottság vezetői működését Hegedűs Ferenc m. kir. p. ü. titkár kezdette meg. Margit napját ünnepelték foh'ó hó 10-én Eötvös Róberlné, főszolgabiróné úrasszony ven­dégszerető házánál a nagy számban egybegyült barátnők, tisztelők és jó ismerősök. Vidám hangulatban tellek az órák, ugy- annyira, hogy egész táncmulatság keletkezett, amely a késő esti órákig tartott, mig végre a jelenvollak egy igen kedves nap emlékével tá­vozlak. Uj közig, bizottsági tagok. A vármegyei közigazgatási bizottságban megüresedett két tag­sági helyre a megyei közgyűlés Luby Gézát és Nemeslólhi Szabó Antalt választotta még. Mindazokat, kiknél az ifj. egyesületi könyv­tárból könyvek vannak, kérem, hogy azokat mi­előbb beadni szíveskedjenek. Nagysomkut, 1906. jun. 16-án. Szűcs Gyula. Az Urnapi körmenet Nagysomkulon kedvező idő esetén holnap, azaz folyó hó 17-én lesz meg­tartva. Telekvásárlás.' A nagysonikuti »Gkiomna« megvásárolta a Bogdándy Vince üzletével szem­közt levő sarok telket. A takarék, mint halljuk— emeletes épüle­tet szándékszik lavaszszal e szép helyre emelni. Dohánybeváltó-hivatal Szatmáron. Szatmár és a kir. kincstár között folytatott egy dohány­beváltó-hivatal felállítására vonatkozó tárgyalások kellő eredménynyel végződtek. A pénzügy- miniszter a kincstár részéről a telek megaján­lásra vonatkozó szerződést már aláírta s hasonló eljárás végett leküldölle a városhoz. 7. szám. A fejlemények kapcsán eljutottunk odáig, mikor már a hozományról is lehet beszélni. Ez alkalommal ünnepélyesen tudtomra lelt adva, hogy hozomány fejében 17 drb fényképet fogok kapni s azonkívül semmit. Olyan arcot vágtam, mint aki édes pálinka helyeit ecetet ivott. Hozománynak kissé kevés, morfondíroztam, de fényképnek nagyon sok, különösen ha az eredetijük is meglesz. Erre aztán siettek felvilágosítani, hogy ezek nem az Icu képei, hanem az általa agyonkosa­razott udvarlókat ábrázoljak. Hát köszönöm szépen. Ha ezek megnesze- lik, hogy Icu férjhez ment. mind jó barátom fog lenni. Később iparkodni fognak házi baráttá álvedleni, amint ez minden modern jó baráttól joggal elvárható. Ez pedig olyan dolog, hogy érdemes megfontolni mielőtt nem késő. Elbo­rult arccal fontolgattam az eshetőségeket. Látva ezt Icu, igyekezett a vészedelmes hozomány feletti aggodalmaimat eloszlatni. ‘ — Kedves kis majmom, látom az orráról, hogy szepeg. Ne ijedjen meg, békés emberek már ezek. — Talán megnősültek mind ? — Dehogy. Afeletti bánatukban, hogy ki­kosaraztam őket, légiót alakítottak és elmentek a pápuák elltín harcolni s harcközben a pápuák­kal kölcsönösen megélték egymást.--- Ne mondja. Hát mi bajuk volt a pá­puáknak?-— ügy hiszem általános szavazati jogot kö­veteltek; különben ez nem tartozik ide. Remé­lem, hogy most már nincs oka féllékenykedni. Szegény fiuk tragikus véget érlek; de ha nem tudtam szerelni őket. Csak téged, egyedül léged szeretlek te kis orángutáng. Igazán nem tudom, mit tudok rajtad szeretni olyan nagyon. Eszerint ifincs rajtam mit szeretni — gon­dolám — de nem szóltam semmit. — Sőt, hogy ne legyen egymásnak mit szemrehánvni, elvárjuk és megköveteljük tőled én is, a mama is, hogy neked is 17 fényképed legyen a volt imádollaidtól. — De angyalom, eskü . . . ' — Semmi esküszöm. Tudjuk, hogy volt. Hallatlan szeszély egy rossz táncos meny­asszonytól! Hol vegyek én most 17 olyan fényképet, melyről feltételezhető, hogy az eredetijét vala­mikor imádtam. Férjhez boldogult idcálaim közzül egy sem adott fényképet. Mind azt mondta: majd ha fagy. Azóta fagyott többször, de azért fo­tográfiát egy sem adott. Úgy látszik arra értették, hogy majd ha én fagyok. Töprengésemben eszembe jutott, hogy a lapok hátsó hasábjain nap-nap után lehet ol­vasni kis hirdetéseket, melyekben agg legények és lányok keresnek egy kevésbbé agg leányt, illetve legényt házastársul. Többnyire vagy ta­lálnak, vagy nem. Magától értetődik, hogy csakis fényképpel ellátott ajánlatok vétetnek figyelembe. így teszek én is. Icunak azonban nem kötöm az orrocskájára, hogy mi módon akarom besze­rezni a 17 fényképet. Hja, cél szentesíti az eszközt. Csakhogy, mint aféle szürke kis hivatalim* kocskáknak nem lehetett valami nagy kilátásom arra, hogy megszámláihallan ajánlatot fogok kapni. Én Istenem, de hát ki kényszerit engem arra, hogy szorosan az igazság mellett ma­radjak. A pár nap múlva megjelenő kishirdetésem fényesen igazolta, hogy legkevésbbé sem ma­radtam a valóság mellett. A címsor szép göm­bölyű hízott betűkkel volt szedve: »Fess főhadnagy ismeretség hiányában ezúton óhajt nősülni. Kaució nem szükséges. Fényképpel és teljes címmel ellátott leveleket a kiadóhivatal továbbit »jobbra át« jelige alatt. 38165.« Kézzel fogható hazugság. Egy ismeretség hiányában leledző főhadnagy abszurdum. De azért meg lelt nemcsak a kívánt, ha­nem a nem kívánt eredmény is. Az első na­pon 25 ajánlatot kaptam. Köztük volt a nővé­remé is. Csak most tudtam meg, hogy ő is fő­hadnagyhoz akar menni. A második napon már 37 állította, hogy egyedül csak rólam álmodozik. Itt volt aztán a bomba. Egy ismerős irásu borítékot kíváncsian bontogattam, midőn óriási meglepetésemre az; Icu fényképe és levele hull ki belőle, amint ajánlkozik hozzám feleségül. Máf mint a fő­hadnagyhoz. Ennyi rossz táncosnői hűség annyira meg­hatott, hogy lélekzeni- is elfelejtettem; csak mi­kor fuldokolni kezdtem, jutott eszembe, hogy meglövöm magam. De mégis regényesebb lesz, ha őt is meglövöm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom