Nagysomkut-Erdőd Vidéke, 1906 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1906-05-26 / 4. szám
."4 szám. NAGYSOMKUT-ERDŐD YlDÉKE 1906. Május 26. (5) Papi gyűlés. A nagybányai r. kath. espe- rességi kerület papsága Pály Ede fbányai ^es- peres-plebános elnöklete alatt tartotta Nagybányán rendes tavaszi gyűlését. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület folyó.hó 15., 16., 17. napjain tartotta közgyűlését Debreczenben. A közgyűlésen a nagybányai egyházmegyét Széli .György esperes, Sátor Dávid lelkészi tanácsbiró, Hel- meczy Imre főgondnok-helyettes és Torday Imre világi főjegyző képviselték. Tiszteletbeli vármegyei ügyész. Dr Faiusy Árpád, vármegyénk főispánja a beiktató közgyűlés alkalmával többek között dr Vass Gyula nagybányai ügyvédet is tiszteletbeli vármegyei ügyészszé nevezte ki. Gratulálunk a megérdemelt szép kitüntetéshez! Mint értesülünk a szatmári összes állami elemi iskolákban az évzáró vizsgálatok junius 15—24 napjain lesznek. Jégeső. Nagysomkuton folyó hó 20-án d. u. 2—3 óra között jégeső volt. Örvendhetünk, hogy nagyobb kárt nem tett, mert mint értesülünk a szomszéd megyében ugyanekkor a majd diónagyságu jég óriási károkat okozott. Cirkusz. Szatmáron vasárnap óta a vasúti internátus előtti téren Cenia cirkusza működik. Gyűjtés az orsz. tulipán egyesület javára. Dr Péchy István erdődi főszolgabíró neje a napokban gyüjjést indított az orsz. tulipán-egyesület javára s igen szép Eredményt ért el. A nagysomkuti gör. kath. iskolában a vizsgálat — mint halljuk — junius 4-én pünkösd másodnapján lesz. Emléklap. A főispáni beiktatás alkalmából igen csinos kiállítású »Emléklap« jelent meg Görög Miklós és Csomay Győző szerkesztésében. Az emléklap a főispáni beiktatás ösz- szes ünnepségeiről kimerítő ismertetést tartalmaz. Egy példány ára 20 fillér. Kapható minden könyvkereskedésben. Érettségi kormánybiztos a szatmári ev. ref. főgimnáziumban dr Ferenczy Zoltán egyetemi tanár és pénzügyigazgató lesz. Uj pónzügyigazgató. Nagykárolyba Szilvásy Lajos igazgatóhelyettes neveztetett ki pénzügyigazgatónak. Hirtelen halál. Csendes József hiripi illetőségű 81 éves munkás csütörtökön betért a Virágh Gyula hidtéri üzletébe étkezni. Amint a vásárolt túró. evéséhez kezdett, - hirtelen össze- rogyott és maghalt. Halálának okául az orvosi vizsgálat szivszélhüdést állapitolt meg. A holttestet a mentők beszállították a közkórházba: A függetlenségi és 48-as párthoz tartozó vármegyei bizottsági tagokat ezennel felkérem, hogy a tavaszi rendes közgyűlés tárgyainak megbeszélése czéljából folyó hó 28-án, hétfőn esteli 9 órakor Nagykárolyban, a Polgári olvasókör helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Nagykároly, 1906. évi május hó. Luby Géza pártelnök. Adalékok Felsőbánya szabad királyi bányaváros monográfiájához. Irta Szmik Antal okleveles mérnök. A szerző tulajdona és saját kiadása. Ára fűzve 8 korona. CSARNOK. A boldogságról. Az ember, ösztönénél és rendeltetésénél fogva, állandóan küzd, törekszik a boldogságnak, mint legfőbb jónak a megszerzésére. Á boldogság fogalmát igen sokan félre értik, félremagyarázzák; azt hiszik, ha jó egészségnek örvendenek, s anyagi körülményeik semmi kívánni valót nem hagynak fenn, megnyertek mindent, s a boldogságnak, melyre a véges ember számot tarthat, tetőfokára jutottak. Sajnos, az így gondolkozókat téves felfogásuk ferdesé- géről, dőreségéről az emberi ész fegyvereivel nem hogy nehéz meggyőzni, hanem bátran mondhatjuk: lehetetlen. A lehetetlen eme fogalma pusztán emberileg veendő, mert a legfőbb tehetség, az Isten, a lehetetlent nem ismeri. Igen gyakran találkozunk, majdnem ulon- utfélen, az anyag embereivel, az érzéki világ híveivel, kik fényeik szabályozójául a morál sark igazságait határozottan nem akarják; nem pedig azért, hogy az érzéki világ iránt fogékony szivük óhajait, vágyait lelkiismeret furdalás nélkül teljesíthessék. Meijt már a szívnek az érzékiesség iránti vágyódása a talán még morális alapon álló lélek tiszta látását is behomályosi- totta, előtérbe lép a lélek kifejezett akarata minél több földi jószágot, javakat szerezni, hogy a megmételyezett szív mindennemű urához, parancsolójához, a lélekhez nem méltó szükségleteit minél inkább kielégíthesse. Szomorú dolog, hogy a gyarló embernek a rosszra való hajlandóságát igen sok iró nem csak nem rosszaija, hanem dédelgeti cs tovább fejleszti. Például általánosan elösmert hitigazság, hogy az Isten az embert megteremtette, hogy neki szolgáljon, sőt szefesse. S mit mond ezzel szemben az egyik iró? Azt, hogy ez nem igaz; az Isten az embert azért teremtette, hogy szenvedjen; amely ember nem szenved, rosszul készített gépe az Istennek, eltévesztett teremtvény, igazi erkölcsi halott, s valóságos torz szülötte a természetnek. Állításának igazságát aképp magyarázza, hogy mert m ig az embernek öt érző szerve van, a melyek segélyével a gyönyörök élvezetéhez juthat, addig a szenvedések iránt a test felületének legkisebb ítészt is fogékony; a test felületének bármely részét — úgymond " ha megszűröd, vár fakad ki nyomban; ha meg égeted, seb képződik rajta. A test belső részei, a zsigerek, stb. stb. hasonló elbírálás alá esnek. Vagyis az embernek nincs egy idege, izma, a bőre alatt egy sejtje, mely a fájdalomtól kiáltani nem tudna. S mind ez azért van, mert az Isten nem a boldogságra, hanem a szenvedésre teremtene az embert. Én is azt mondom a tisztelt Íróval, hogy nem igaz. Elitélő kritikám azonban egyedül őt illeti: Igen is az Isten az embert azért teremtette, hogy őt szeresse és neki szolgáljon. Ezzel kijelölte egyszersmind az ember végcélját is. S mivel az ember végcélja egyéb nem lehet, mint a boldogság, az ember végcélját, vagyis e boldogságot egyedül az Istenben találhatja fel, ki őt teremtette. Helyesen mondja Aquinói: »Lehetetlen,« hogy az ember valamely teremtett jóban találja fel boldogságát. Mert a boldogság oly tökéletes jó, mely teljesen kielégitu-a vágyat, különben nem szolgálhatna végcéful, ha valarni kívánni valót hagyna hátra. Miként az értelem tárgya az általános igazság, úgy az akaraté, mely az emberi vágj', az általános jó; következik tehát, hogy semmi sem töltheti be az ember akaratát az általános jón kívül, mi semmi teremtett dologban fel nem található, hanem egyedül csak az Istenben; mert minden teremtmény csupán közlőit jósággal bir. És így egyedül az Isten töltheti be az ember akaratát ..... Következőleg boldogságát csak az Isten képezheti.« Félre tehát a boldogság téves magyarázatára szolgáló eszmékkel, dobjuk azokat a sutba az ész a priori elveinél fogva, ne engedjük azokat érvényre jutni sem az erkölcsi, sem a gyakorlati téren. Iparkodjunk az Istent megközelíteni életünk mindén pillanatában, s akkor, hogy ha szerelmi csalódás ér, szülőnket, gyermekeinket veszítjük el, vagy ha vagyonúnktól foszfátunk meg, nem fog kelleni félni attól,, hogy a csapások terhe alatt a kétségbeesés Örvényébe taszittatunk, hanem megnyugodva az Istennek, mint végcélunknak rendelésén, 'fájdalmunkban is érezni fogjuk az enyhülést, a vigaszt, a mely mint egy izleltetője az igazi boldogságnak, mely az ember végcélját képezi. Bettiik. Közgazdaság. trágyadomö elHelyezé- \ sáról és Izészitéséről. A növény azokat az anyagokat, melyekre szüksége van, kiveszi a földből. Ezzel földünk szegényebb lesz! Ha azt akarjuk, hogy földünk tovább is teremjen, ezeket az anyagokat pótolnunk kell. Ezt a pótlást hívjuk — trágyázásnak. Trágyázni lehet különböző anyagokkal. Legközönségesebb s legterjedtebb trágyázó szer az istálló trágya. Ez aztán annál többet ér, minél jobb takarmány jután készült ... Különböző állatok trágyája — különböző. Azért nagyon okosan cselekszik azon gazda, ki a különböző állatok trágyáit összekeveri. A trágya észszerű kezelésénél első kellék — a trágyadomb helyének megválasztása. Ez, se nagyon, közel, se igen messze ne legyen az istállóhoz. Ne legyen közel, mert az ereszről az eső (télen a hó) lé reáfolyva, a trágya legbecsesebb részét — a trágya zsírját — kimossa, ugyany- nyira, hogy nekünk csak a kimosott szalma marad. Messze se legyen, mert azzal csak a trágyának az istállóból való kihordását nehezítjük meg. Oda se tegyük, hová eső vagy bárminő viz is szokott gyűlni. Ha csak lehet, dombos helyen, s az istálló északi oldala felül legyen. Ha már a helyét megválasztottuk, jő az elkészítése. Nagysága mindég az állatok mennyiségétől függ. Egy Lillát számára rendesen 4 □ métert számítanak. Tegyük fel, van 6 drb jószágom. Egy részére 4 □ m. 6 részére, 6X4 — 24 □ méter terület szükséges. Most veszek egy 1 méteres rudat-s mérek vele 6-ot hosszúra, 4-et szélességre. E légla- alaku helyet körül határolom. Ha ez is megtörtént — körülbelül egy félméternyire felásom. A fenekét lejtősre csinálom. Hogy a trá- t gyalé ne menjen a földbe s a földből se jöhessen ä talajvíz a trágyámra, a Irágyagödör fenekét agyaggal vagy kővel jól kiverem. Azután készítek hig anyag-habarcsot s vele az esetleges repedéseket beöntöm. Most elkészítem az oldalát. A trágyadomb gödrébe, a trágyadomb szélétől körülbelül 15 cmnyire karót verek, mely mellé deszkát állítok. A deszka s a trágyadomb széle közli részt agyaggal, esetleg kővel kitömöm. ... A deszkát elveszem* - . . — --------• :~ Ha a trágyadomb lapályon van, hogy a vi^alá ne mehessen, körül árkolom. S hogy az így elkészített trágyadomb a a nap hevétől, széltől még jobban védve legyen, (no meg azért is, hogy a trágya ne érjék oly hamar) a trágyadombot eper vagy akácfával körül ültetem. . . . Ennyit a trágyadomb elhelyezéséről és készítéséről. Hogy miképen kell aztán a trágyát az így elkészített trágyadombon kezelni — később arról is fogok szólani. Nagysomkuti piaci árak: Búza ..... (100 klgr.) 1420—15 00 K Rozs .......... 11-50—12 00 » Tengeri...................................... 1250—13-00 » Pa szuly...................................... 26-20—26-50 » Ke nder. . . ............................. 38 00—3800 » Bü kköny ......... 1700- 1800 » Zab . . ................................. . 13 00-13-50 » Lu cerna . . .'........................ 40-00—4000 » Ló here. ... . . . * • . 40-00—40-00 » Erdődi piaci árak. Búza ..... (100 klgr.) 14-50-1500 K Rozs ...................................... . 12 00—13 00 » Ár pa . . . . ......................... 14 00—1500 » Te ngeri . . . . . . . . . 1400—14-80 » Bükköny. . . . . . 2600—27 00 » Szerkesztői üzenetek. Papp István, S •M.-Berkesz. A lendületes szép cikkért hálás köszönet. Ünnepi számunkat disziteni fogja. Apsai János, Budapest. Buzditása jól esett. Üdvözlet! Szűcs János, Rónaszék. A meleg érdeklődést és támogatást köszönjük. Szervusz! Pircsi János, N.-Nyires. Mi is élünk! . . . Iparosnák. Legyen nyugodt afelől, hogy az iparosok érdekeit nagyon is szivünkön viseljük. De mindent egykét számban hozni nem lehet. Keresztény Lajos, H.-Lápos. Múlt számunkból kimaradt. Megbocsát ugy-e, hogy most hozzuk ? .. . Sz. István, Megkaptuk, köszönjük I Hogy mikor és
