Nagysomkut-Erdőd Vidéke, 1906 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1906-05-19 / 3. szám
NAGYSOMKÜT- ERDŐD VIDÉKE 3. szám. (4) 1906. Május'19. eljáró kultúrmérnöki hivatal műszaki tisztviselői díjtalanul állanak a gazdaközönség rendelkezésére, tehát az általuk eszközölt felvételért, tervezésért vágj’ a munkálatok kivitelének vezetéséért és ellenőrzéséért stb. díjazás nem jár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur megbízta Csárics Sándort (lakik Végfalva, u. p. Strido, Zala vm.), hogy megkeresésre a nagy- közönségnek gyümölcsészeti és kertészeti szaktanács adása, úgyszintén különböző kertészeti feladatok gyakorlati megoldása céljából rendelkezésre álljon. Nevezett elvállalja gyümölcsösök tervezését, tervek készítését 1 holdig terjedő terület után 20 korona, 1 holdtól 10 holdig holdankint 10 korona, 10 holdtól 50 holdig holdankint 5 korona és 50 holdtól 3 korona árban. Gyümölcsösök telepítését, gyümölcsfák metszését, kertek kezelését ellátás nélkül 10 korona, ellátással 6 korona napidij és II. osztályú vasút és I. osztályú hajó útiköltség és esetleg kocsibér felszámítása mellett. Meghívó. A »Szalmárvármegvei Általános Tanítóegyesület« szinérváraljai járásköre a Szal- máron létesítendő tanítók gyermekei inlernálusa (»Kovács tíéla-alap«) javára folyó évi május hó 22-én a turvékonyai Máriavölgy-fürdő termeiben Máriát, palóházára Marosánnét, porosaiméra Léderer Irmát, pátyodra Dukász Ilonát, remetemezőre Inglolh Jánosnét, réztelekre Brezsák Jánosnál, részegére Mártonfiné Melkner Jolánt, sálviba Király Jolánt, sándorfaluba Fekete Máriát. sárközre Brunner Terézt, s.-ujlakra Heffner Etelt, berkeszre Brand Izát, sankádra Farkas Emmát, sz.-szegre Bunyitav Erzsit, szinfaluba Krémer Ilonát, tiszabecsre Gyimethy M, tőkete- rebesre Ditrich Ilonát, tunyogra Fazekas Ágnest, tyúkodra Henkler Annát, udvariba Bodornét, vállajra Tenapfli Ilonát, vámfaluba Fazekasnét, vetésbe Novak Gizellát, vezendre özv. Les Jánosnét, vi lkára Kocsis Júliát és zsadánvba Ko- váls Júliát nevezte ki, aki kijelölt helyét e hó 20-ig nem foglalja el, lemondoltnak fog tekintetni Menhelyvezetőnői állás iránti kérvények ezentúl évről-évre szolgálati bizonyitvánv s oklevél csatolása mellett, ü társulat Igazgatóságához február havában nyújtandók be. Okleveles óvónők s ezek közül első sorban tanítói árvák tarthatnak igényt, kinevezletésükre. A szatmár-bikszádi vasút menetjegyárai a következők : It. oszt. Itt. Oszt. Baliz — — — — — — —.30 —.20 Gombás-erdő — — — — —.41 —30 Sárköz — — — — i — — —.60 —.40 Sárközit j lak — — — — — —.60 —.40 Gyertyános — — — — — —.90 —.60 Muzsdaly — —A — — — 1.20 —.80 Avasujváros — — — — — 1.80 1.10 VámfaJu, Máriavölgy — — — 180 1.10 Avasfelsőfalu — — — — 270 1.70 Bikszád — — — _ — — 2.70 1.70 Az I-ső osztály Bikszádra 4 korona 50 fillér. 5 kilós postacsomagokban kubakávét (mely kellemes aromáju és érős fekete vagy tejes kávénak nagyon jó) küld 11 koronáért utánvéttel bérmenlve Nehma Lajos József kávé- és teabehozatala Szatmár. zártkörű tánczvigalmat rendez. Tanuszállitás. Ez a különös, legújabb iparág az Avasban van leginkább elterjedve.. Az ügyvédek annyira ismerik már az ilyen szállított tanukat, hogy minden pernél előre meg tudják mondani,fhogy az ügy természete szerint kik lesznek a tanuk. A napokban egyik humoros kedélvü ügyvédünk egy szállító céghez fordult mondván: — Két tanúra volna szükségem X. Y. ügyben. — Melyik faluból méltóztatik parancsolni? — volt a jellemző kérdésválasz. Menhelyvezetőnői kinevezések. A »Szalmái*- j megyei Széchényi Társulat« igazgalóválaszlmá- nva 1906. évi május hó 15-élől 1906. október hó 15-ig terjedő időre Győrtelekre Komorócv Annát, hláposra Cincás Mártonnál, hiripre Medák Antóniát, hodászra Bányai Zizát, homokra özv. Bugyinál, hosszufaluba Dóngolovits Izát, irinybe Tar Rózát, istvándiba Török Ilonát, jánkra özv. Benitzkynét, jármiba Ágostonué Antal Ilonát, józsefházára Heinrich Júliát, jánosiba Dani Emmát, keérre Nagyné Jackovils Katát, kdarócra Cseh Ilonát, kisarba Görömbey Uouát, kismaj- tényba Kovács Amáliát, kisnaményba Szoboszlay Szerénát, Kocsordra Jakab Katát, kohóra Ováry Ilonát, kölesébe Bocskay Kornéliát, kömörőbe, Kováts Júliát, kremetére özv. Szintaynét, béliekre Zaveczkynét, krassóra Reményi Erzsébetet, sztmiklósra özv. Katónét, lázáriba özv. Soós Jánosnét, mezőpelribe Nagy Irmát, mikolába Dob- rosy Rózát, mteremre Vörös Máriát, misztótfa- luba Mándy Ilonát, nagyarba Hajdú Gizellát, ndobosra Kallós Etelt, nagyecsedbe Pápai Rózái, ngécre Koós Bertát, nkolcsra Bura Erzsit, nmaj- tényba Bacskó Máriát, npaládra Stauder Júliát, npeleskére özv Papp Árpádnét, nszokondra Kosztelnik Máriát, nántüre Tar Honát, ny.-csa- holyra Bőhm Lujzát, nyirvasváriba Mulegánét, ny.-medgvesre Henyinét, olcsvába Tolvay Júliát olcsvaapatiba Pápay Terézt, ópályiba Jelinek Jánosnét, óváriba Medák Máriát, panyalára özv. Yargáné Antal Bertát, paposra Szaizer Ilonát, paraszmyára Berecky Idát, penészlekre Benyák és egy félminuta múlva már a levegőben kálin* pált, a másik félminulában pedig a földön hem- pergelt a világ legerősebb embere. Levél a szerkesztőhöz. A »Nagysomkul-Erdőd Vidéke« lek. sz erk esz tőség én ek Helyben. A „Kőpárvidék] cimü lap hozza, hogy — ismét lesz térzené: ,-. . Bár igaz volna! Én, mint a térzene-bizottság pénztárnoka, ez ügyben annak idején mindazon igen tisztelt urakat, akik szivesek voltak a bizottság által kibocsátott ivet aláirni, felszólítottam, hogy az e célra aláirt összeget hozzám, esetleg nevezett lap szerkesztőségéhez küldjék be ... Kevesen tettek eleget ebbeli kötelességeiknek; ugyannvira, hogy kénytelen voltam a térzenét beszüntetni. így — nem is lesz Nagysomkuton térzene! Ugv talán igen, ahogy szervezni is akarjuk, t i. aki a minden kedden (nem vasárnap!) és szombaton tartandó térzenén részt akar venni, fizessen minden egyes alkalomkor (a 12 éven aluli gyer— Nesze atyámfia — mondok — de most ide hát az ötven pengővel. Amikor feltápász- kodoll, azt mondta, nincs neki ölven pengője ; bár volna, mert akkor nem rágna csepüt. Na, iszen jól van — mondok reá én — és hirtelen jobbról is, balrul is úgy arcul csenderitettem az atyafit, hogy ha bagó lelt volna a szájában, mentén kiugrott volna belőle. mekek kivételével) 10 fillért! S még igv is csak úgy lesz kivihető, ha a közönség biztosítja, hogy az említett napokon ligetünket látogatni fogja. Szeretném, ha a közönség közül valaki hozzászokna . .. Nagvsomkut, 1906. május 18-án. Ezután a komédiás verekedni akart, de én lefüleltem és megmondtam, hogy másutt igaz, öt pengő egy pof ára, azonban Balián drága a Gámentzy János. becsület és darabja 25 pengőbe kerül. Azonkép az ötven pengő kettőnk közt ki vau egyenlítve. Sarkon fordultam és a faképnél hagylam a világ legerősebb emberét minden pereputtyával — az egész falu nagy bámulatára. így volt biz ez, Miska sógor, és szentül megfogadtam, hogy ebben az éleiben nem teszek föl többet csepürágóval, még ha szinaranyból lesz is. Közgazdaság. A. szarvasmarhák nyári takarmányozása. A »szarvasmarha viseli a gazda terhét« — szokták mondani. S valóban! Ez adja az erőt földünk megmunkálása- ( hoz, látja el a ház népét, ennivalóval — s hoz | pénzt a házhoz... Ezért a gazda első kötelessége marháját egész esztendőn át jó karban tartani. E végből gondoskodnia kell jó és elegendő takarmányról. Legyen jó az a takarmány, hogy megfeleljen a marha természetének s elég, hogy ebben a marha szükséget ne szenvedjen. Mert ha csak kevés ideig is nélkülözi,— ereje lankadni, érléke csökkenni fog Nem hazudunk, ha azt mondjuk, hogy télen könnyebb takarmány dolgában a gazdának, mint nyáron. A padlások tele szénával, sarjuval, lóherével; a vermek, pincék — répával, burgonyával. Van bükköny, zab, olajpogácsa, szalma és más takarmány, melylyel nyáron vagy nem, vagy kevesebb mennyiségben rendelkezünk. Innen is« van aztán az, hogy sok gazdának télen sokkal jobb karban van a marhája, mint nyáron! Nem könnyű dolog állatainkat nyáron ellátni bő táplálékkal — különösen oly helyeken, hol a legelő is gyenge. Ily helyeken rendesen éheznek a marhák. Hogy segíthet a gazda e baján ? Nyári istálő- zással. Ezt mostantól kezdve körülbelül szüretig számíthatjuk. Aki haszonnal akarja keresztülvinni, annak elegendő zöld takarmány termesztéséről kell gondoskodnia. Vessen elég füvet, lóherét, lucernát, lakar- mányrozsl, zöld kukoriczát, kölest, repcét, hogy az az istálóban tartott marha kora tavasztól kezdve egész nyáron fönnakadás nélkül — s még őszszel is jó zöldlakarmánynyal bőven el legyen látva. így aztán meg fogja az istálózás és legeltetés mellett hiányos táplálkozást javítani. Másképen nem! S ahol a lóhere vagy lucerna megterem, olt a nyári istálózás biztosítva van. Ügyelnie kell azonban a gazdának, nehogy ha a lóhere vagy lucerna elkésik, esetleg elmarad, a takarmányozásban fönnakadás történjék. Épen ezért a nyári islálózásnál többféle takarmánynövényt kell termeszteni. Megtörténhetik még az is, hogy a zöld takarmány elkésik .. . Hogy a gazda ekkor se jöjjön zavarba, egy kis szénát padlásán — még nyáron is tartson. C S A H N O K. Katinka. Felülről a hold fény bágyadt képe látszik, Ezüst sugárival lenge szellő játszik. Minden olyan nyugodt, olyan nagyon csendes, Rendes légi utján denevér sem repdes. A bájos természet mély álomba merül, Lágy ölén a folyó vize megcsendesül. Vize olyan sima, lükre olyan fényes, Látni lehel benne: alja mily fövényes. Távolabb e helytől a Sási malomnak Képe domborul ki alján kis halomnak. Előtte a folyó, körülötte fűzfák, Terebélyes hársak, mikről szólnak mondák. E szépséges mondák közül a legszebbnek, Melyről a malomban sok szépet regélnek, Hősét megéneklem, ép úgy, amint haliám, Nehogy az ősz molnár nehezteljen reám. Mindegyik szavához hűen ragaszkodom ; ' Tehát tiszta valót zengedez im’ lantom: Hajdan a malomban ősz Leményi laka, Ott lelte halálát szép lánya Katinka. A Kárpát hegyének ormos sziklacsucsán, Foglala el várat a hatalmas szultán. Magas a hegy csúcsa, magasabb rajt’ a vár.. Basa parancsára szolgák serege vár. Kies völgyben pedig, hol rózsák virítnak, Katinka könnyei virágira hullnak.
