Állami gimnázium, Nagykikinda, 1914

XI. Utasítások az Írásbeli dolgozati füzetek és rajzlapok beszerzésére, kezelésére és javítására

Utasítások az írásbeli dolgozali füzetek ós rajzlapok beszerzésére, kezelésére és javítására. I. Beszerzés. 1. A füzelek és a rajzlapok csak az előírt színben, nagyság­ban, minőségben és nyomtatott vinye'tákkal ellátva ha-szná'hatók ; ugyanez ál! a rajzlábiákra, táblavédőkre é-> rajzborí'ékokra is. 1. Minden füzeibe jó minőségű italos papirl ke I lenni, amely lega'ább e .y centimé errel keskenyebb é-s rövidebb legyen, mint a füzet egy-egy lapja. Oly kicsiny i'atósok, melyek a füzet­nek csak fe'ét vagy báromnegyed részét takarják be, nem hasz­nálhatók. II. Kezelés. 3. Minden lanuló sajátkezűleg köle'es nevél a füzet címlap­jára, valamint a rajzlapok alsó részére fekele lin'ával vagy tussal felírni, szimmetrikusan, vagyis úgy, hogy a név kezdete és vége egyenlő távolságban legyen a vinyetta széleitől. 4. A rajzlapok címeinek, szimme rikus felírására annál inkább is nagyobb gondot kell fordítani, mert görbe, ferde vagy ne n szimmelrikus felírás a rajzlapok értékét leszállítja, vagy azok visz­szaulasítását is maga után vonhatja. 5. A kezdőbetűk kicifrázá^a, valamint a név ulán írni szo­kott kézjegy használata tilos. Nem s/abad továbbá a dolgozatok végén befejező jeleket (pl. <•—• slb.) alkalmazni, a „vé^e" vagy „finis" szókat odaírni, vagy pedig a dolgozatok e!ején egyes mondások szavainak kezdőbetűit haszná'ni. 6) A füzelek és rajzborí'ékok címlapjain, valamint a rajzla­pokon az oszlályt római (és nem arab) számjegyekkel kell jegyezni. Ép így a dolgozatok számozására is római számjegyeket kell hasz­ná'ni. 7, Az első dolgozatot a füzet e'ső lapjának második olda­lára kell írni. A második dolgozat a legközelebbi üres lap máso­dik (vagyis bal) olda'án kezdődik is így tovább. Az átvitel alkal­mával a folytatás szintén a bal oldalon írandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom