Állami gimnázium, Nagykikinda, 1914

I. Domokos Jenő életrajza

vezesse. Szept. 24-én, vacsorájának jóizű elköltése és a környezetével való kedélyes diskurálás után lefeküdt, senki sem gyanílotta, hogy örök nyugalomra fekszik le; reggel teljesen nyugodt helyzetben, holtan találták őt ágyában. Valószínűleg az éjszaka csendje és magánya, amely magában véve is fokozza az érzékenységet, a harcban álló fiaiért való aggodalmát oly magasra korbácsolta, hogy szívszélhűdés érte. Nyugodjál békében, kedves barátom, emlékedet megőrzi az intézet, melynek bölcsőjét ringattad; megőrzi számos barátod és ismerősöd, akiket egyenes jellemeddel, víg kedélyeddel magadhoz láncoltál; megőrzik tanítványaid ezrei, akiket a hazaszeretetre és a tudományra oly hévvel oktattál! Isten veled!