Állami gimnázium, Nagykikinda, 1910
— 16 — száma a legnagyobb, hanem, meri ezen két osztály tanulói között van legtöbb olyan, akit. sok tekintetben faragni, nyesni, a szó szoros értelmében nevelni kell. Különösen nehezen lehetett egyeseket rászoktatni a könyvek tisztántartására, a rendre és azon tisztességes megjelenésre, amelyet méltán minden gimnáziumi tanulótól meg lehet követelni. A lefolyt tanévben első ízben jártak he többen a szomszédos községekből az előadásokra. Ezek az utazó tanulók a fegyelmezést megnehezítették részben azért, mert a vonat késése miatt többször későn jöttek az előadásra, másrészt a mindennapi utazás az illető tanuló fegyelmi érzékét meglazította. Tanítványaink könnyelműen; az előadásokról nem maradtak el, ami nemcsak a tanári testület éberségének köszönhető, hanem az iskolaorvos készségének is, aki gyanús esetekben rögtön meglátogatta a hiányzó tanulót. Meg kell emlékeznem még az azelőtti években annyi gondot és annyi nyugtalanságot okozó kisebbrendű lopásokról. Л jelen tanév elején is az ifjúságnak ezen mételye kezdett mutatkozni, azonban kél, alsóbb osztályba tartozó tanulónak az intézetből való csendes eltávolítása után teljesen megszűntek. A múlt VKM.-nak 154201—1908. sz. rendelete az ifjúságnak az iskolán kivid való magatartását a tanári testületeknek különös figyelmébe ajánlja; ezen rendelet követeléseinek a tanári testület lelkiismeretesen igyekezett megfelelni. Az ifjúságnak az iskolán kívüli magaviseleté ellen az egész tanéven át egy eset kivételével nem volt panasz. Ebből a szülői háznak hathatós közreműködésére kell következtetnem, mert a tanári testület otthon és a nyilvános helyeken állandóan az ifjúságot nem ellenőrizheti. Miután a tanulók a házon kívül a szülőknek, vagy azok helyetteseinek felügyelete alatt jelennek meg, így azoknak kötelessége ügyelni arra, hogy semmiféle kihágás elő ne forduljon. Még gondot okozott a tanári testületnek az ifjúság részéről a színi előadások látogatása. Tény, hogy a színi előadások idénye alatt, mely Nagykikindán május hónapban van, ezidén sokkal kevesebb intézeti tanuló járt színházi előadásokra, mint azelőtt. Ezt egyrészt annak tulajdonítom,' hogy végre a szülők belátják, hogy a kenyér után törtető
