Állami gimnázium, Nagykikinda, 1907

— 12 — viszi. Én a színházba való járás engedélyezésének jogát az osztályfőnökökre ruháztam, mert а/ok sokkal nagyobb figyelemmel kísérhetik a tanulók erkölcsi magaviseletét és ta­nulmányi clőmenelelét. Nálunk tehát, ha a tanuló színházba akar menni, az engedélyt esetről esetre osztályfőnö­kétől kell kérnie. És többször megtörtént, hogy a tanuló, ha osztályfőnökétől nem kapott engedélyt, jött az igaz­gatójához és ennek elutasítása után még egyszer jött magának a szülőnek írásbeli kérésével. Történt az is; hogy a szülő, amikor fia osztályfőnökétől engedélyt az elme- nésre nem kapott, önhatalmúlag vitte el. Vo’tak olyanok is, akik minden megkérdezés nélkül elvitték. Nem azért, hogy az egyik-másik szülő a tanulónak színházba való járását erő­szakos módon vitte keresztül, nem azért, hogy egyik másik a tilalommal nem törődve, mégis vitte fiát a színházba, hanem tisztán tanítványaink erkölcsi élete érdekében eme­lem a szülőknek ilyen eljárása ellen tiltakoz') szavamat és óva figyelmeztetem a szülőket azokra a veszedelmekre, amelyeknek legdrágább kincsüket, gyermeküket teszik ki akkor, amikor olyan színi előadásra viszik fiaikat, ame­lyek nem nekik valók. Hisz volt olyan szülő, aki tilalom ellenére vitte fiát a drasztikusan reálisan előadott »Va- rázskeringő«-be vagy pedig »Nincs valami elvámolni va­lójába« s a többibe. Ez alkalommal újból és újból komolyan figyelmez­tetem a szülőket és a szállásadókat, hogy gyermekeiknek, illetőleg a gondjaikra bízott tanulóknak magaviseletére otthon és a nyilvános helyeken gondosan ügyeljenek ; mert az illető tanulónak iskolán kívüli magatartásáért ők felelősek. A tanári testület az ifjúságot otthon és a nyilvános he­lyeken nem ellenőrizheti. Tőlünk joggal csak a kihágások megtorlását lehet követelni, de, hogy azok elő ne fordúl- janak, arra ügyelni a szülők, illetőleg a szállásadók köte­lessége. Nyilvános helyre maga a szülő szokta vinni gyer­mekét, ügyeljen tehát magatartására ; ha pedig felügyelet nélkül ereszti, bűne kétszeres. Sok szülőnek és szállásadónak örömére van, ha gyer­meke, illetőleg kosztosa komoly, nagykorúakat utánzó, kis öreg. Istenem, pedig mily veszedelem rejlik az ilyen magavi­seletben! Ez a veszedelem késztet arra, hogy a szülőkhöz és a szállásadókhoz emeljem figyelmeztető szavamat. Л

Next

/
Oldalképek
Tartalom