Állami gimnázium, Nagykikinda, 1900

számára emelendő épület teliát elkerülhetetlennek bizonyult. A miniszter 1898. évi 85198. sz. a. kelt intézkedésével Alpár lgnácz müépítőt bízta meg az emelendő főgynmasiumi épület terveinek elkészítésével. Alpár lgnácz a régi épület telkének felmérése végett Kikindára jött ós rövidesen két tervvázlatot készített egy két ós egy egy-emeletes épület számára. A tanári testület a vázlatokat beható tanulmány tárgyává tette és óhaját 1897. jun. 9-én tartott ülésén jegyzőkönyvben terjesztette fel a magas kormányhoz. A tanáii testület óhaja volt, hogy az egyemeletes épület készítessék el azzal a módosítással, hogy középső részén egy kétemeletes kiugrás legyen. A mennyiben az épület költségelőirányzata ezt nem engedné meg, ügy a kétemeletes épület tervezetét fogadja el és ajánlja kivitelre. Az igazgatóság 1899. febr. havában felszólítást kapott, hogy az intézet ideiglenes elhelyezéséről gondoskodjék, ós a bérbe veendő helyiségek tulajdonosaival a szerződóst kösse meg. Az akkori politikai átalakulások az építés megkezdését késleltették egészen ugyanazon év junius haváig, a mikor a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter 30092. sz. a. kelt rendeletével Alpár lgnácz építőt sürgősen felszólította, hogy az árlejtési hirdetmény tervezetét haladék nélkül nyújtsa be. Az árlejtés rövid idő múlva megtörtént, Pavlicsek József, helybeli vállalkozó, a kőmíves, ács, cserepező ós elhelyező munkát; Rainer Károly, szegedi asztalosgyár tulajdonos, az asztalos munkát; Kohn József, aradi, a bádogos munkát; Blaskovits N. szabadkai, a festő és mázoló munkát kapta meg. Az építkezés különböző okok miatt csak ugyanazon óv október havában kezdődhetett meg, de a kedvező időjárás lehetségessé tette, hogy az épület 1899. év deczember havában tető alá jutott, egyetlen egy szem eső vagy hó sem kerülhetett a pinczébe, vagy más helyiségekbe. Az 1900. év kora tavaszán megindult a boltozás és vakolás, junius, julius és augusztus hónapokban a festés és mázolás, úgy hogy