Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
— 25 tani,1) mig Zágráb, melyet szintén IV. Béla alapitott, fizetett ugyan évenként 40 márkányi adót, de a hadilleték kiálli- tásától egyéb kitűnő jogok mellett fél vala mentve.2) A hadi kötelezettséget még meg is lehetett váltani. „Nehogy ugyanis a kézmü, szorgalom és kereskedés a birodalom tetemes hátrányára rövidséget szenvedjen“, a városok, kivált az Anjouk ideje óta a hadilletmény kiállításának kötelezettségét szabott áron megválthatták.3) De a felsorolt kiváltságokkal még nincsenek kimerítve azok a kedvezések, melyeket egyes városok királyainktól nyertek. Majdnem minden városnak megvolt a maga speciális kedvezménye és kiváltsága, a melyet a királyi kegy különös folyományaként élvezett. Ebben az időben az előjogok mennyiségére még igen nagy befolyással volt az illető város lakosainak szorgalma, ipar- és kereskedelem fejlesztő ügyessége, szóval életrevalósága, a melytől egész jelentősége függött. így kapják Nyitva és Nagyszombat városok bírái azt a jogot IV. Bélától, mely szerint 12 esküdt közbenjárásával főbenjáró bűnügyekben is Ítélkezhetnek,4) s ugyanezen kiválj- felruházza Pest és Sopron városokat az árumegállitás fontos jogával. Majd meg V. István ajándékozza meg Zágráb mintájára Győr városát a hadmentességi kiváltsággal s reá ruházza az árumegállitás jogát is. De nemcsak kiváltságoknak, birtokadományozásoknak eseteivel is találkozunk már ebben a korban. E téren is IV. Béla a kezdeményező, a ki Szegednek Tápét és Vártót, Zólyomnak Halászt, Sopronnak Udvornik nevű birtokokat adományozza. Ezen birtokokra nézve megjegyzendő, hogy azokon a városok polgárai jogaik teljes fentartásával telepedhettek le, mert ezek a területek, ha mindjárt a város határán kívül estek is, a megye hatósága alól szintén ki voltak véve.5) A városok szervezete és szabadsága ilyformán IV. Béla és V. István ideje óta harározott alakot nyert és Írásba foglalva mint országos intézmény lett megállapítva, de ez nálunk nem országos törvény és általános szabályozás utján történt, mint p. o. Angliában, a melynek Magna chartája felöleli az egész angol nemzet jogait és szabadságait, mig a mi *) Albrecht J. i. m. '210. 255. 3) U. o. 213. 3) Vass Józs. i. m. 57. 4) Albrecht Jós. i. m. 210. Makay Dezső i. m. 122. 5) A példaképen felhozott jogadományozásokat Albrecht Jozs, idézett müvének különböző helyeiről vettem.
