Állami gimnázium, Nagykikinda, 1894
azon édes reményt táplálnunk, hogy kérelmünk hova előbb meghallgattatni és teljesíttetni fog! Nagyméltóságú Urunk! Nagy-Kikinda polgárai sohasem fogják feledni, mivel tartoznak a magyar államnak s kettős kötelességüknek fogják ismerni, a minthogy ezt ünnepélyesen Ígérik és fogadják is, miszerint jó és balszerencsében egyaránt, akár mosolyogjon hazánk szent földére a sors kegye, akár nehezüljön meg fölötte az idők viharos járása, mindenha osztatlanul egy szívvel és lélekkel fognak ragaszkodni a magyar hazához, mindenkor készek élni és halni a magyar hazáért, annak joga-, szabadsága-, üdve- és boldogságáért! Kelt Nagy-Kikindán az 1886. évi junius 3-án tartott nép- gyűlés határozatából. Ezen mozgalomnak az lett az eredménye, hogy 1886. aug. 3-án Leövey Sándor, min. tanácsos rir, N.-Kikindára jött, hogy az intézet állapotáról meggyőződést szerezzen, a melynek alapján az intézetnek állami kezelésbe való vétele ügyében az illető faktorokkal érintkezésbe lép. Ezen időtől kezdve a megye tör v ény ható s ága minden esztendőben az intézet költségvetésének tárgyalásakor nem mulasztotta el az intézetet a magas kormánynak fölajánlani, vagy ha nem akarná átvenni, beleegyezését az V. és YI. osztály beszüntetésére kikérni ; de mindig elutasító választ kapott, csak 1888-ban junius 17-én 23.957. számú leiratában egyezet bele a felső 2 osztály beszüntetésébe. Ekkor azonban a megye nem akarta beszüntetni, mert mindig remélte, hogy végre sikerül az intézetet megcsonkítás nélkül az államnak átadni. 1890-ben az intézetnek állami kezelésbe való vétele tárgyában a főispán vezetése alatt újból küldöttség járt a szakminisztériumban, mire a nmlt. v. és köz. m. kir. minisztérium u. é. április 15-én 8801. sz. a. a megye közönségéhez küldött rendeletében kijelenti, hogy feltétlenül kész a nagy-kikindai gymnasiumot mint 4 osztályút összes alapjaival együtt állami kezelésbe átvenni. A megye törvényhatósága május 16-án tartott közgyűlésén át is adta, de egy nagy-kikindai lakosokból alakult küldöttség a miniszternél kivitte, hogy az V. és VI osztályt ugyan nem szünteti be, de fedezet hiányában az intézetet sem veheti át. Ezen mozgalom is tehát az intézet államosítására vonatkozólag hiábavaló volt. A vármegye ekkor sem hagyta abba az államosítás kérését, hanem minden esztendőben megújította; a kormány azonban a legközelebb érdekelt félhez, a város közönségéhez fordult kimutatván a főgymnasium szükségletének fedezésére még hiányzó összeget és fölszólította a várost, hajlandó e ezen összeg felét fedezni? A város közönsége, nem akarom ezen a helyen az indokokat fölsorolni, elutasító választ adott és a minisztériumai még tárgyalásba sem bocsátkozott. Ezen eljárás még egyszer ismétlődött 1894-ben. Az 1894-iki év deczember havában az intézet tanári testületé kéréssel fordult a megye főispánjához, alispánjához a tan-
