Állami gimnázium, Nagykikinda, 1894
40 — is. Ezen két ünnepélyen kívül többször nagyobbszabásu ünnepélyt rendeztünk okt. 6-án az aradi vértanuk évfordulóján; ha nem volt ünnepély, akkor minden bizonynyal templomba ment az egész tanári testület vezetése alatt az ifjúság. Nemzeti ünnepet ültünk még rendesen a koronázás évfordulóján is. Két óv óta megtartjuk márcz. 15-ikét. Nagyjaink iránti tisztelet ápolása czóljából tartottunk Trefort, Széchényi, Jókai, Kossuth ünnepélyt. Az ifjúság ünnepélyesen szokta megtartani az igazgató névnapját és 1888 óta a majálist; a halottak napján kegyelettel emlékszik meg elhunyt tanárairól. Mindezen ünnepélyek, énekekből, szavalatokból és alkalmi beszédekből állanak; a zenét, mivel zenekart még eddig nem sikerült összeállítani, ünnepélyeinken sajnosán nélkülözzük. A tanulóknak majdnem ünnepély számba megy az évek óta intézetünknél a vizsgálatok után megtartatni szokott tornaverseny, a melyen a kitűzött dijakért versenyeznek. Ünnepélyeinket az oly sok nyelvű és felekezetű városban aránylag sokan látogatják. Az előadásokat a tanévvégi vizsgálatokkal zárjuk be, a melyeket mindig nyilvánosan és a min. utasításokhoz szigorúan alkalmazkodva tartunk. A vizsgálatok rendes ideje volt junius 15—26-ig; ez alól csak egyszer volt kivétel, a mikor az intézet épületének átalakítása miatt az előadásokat csak október 1-én kezdték meg és junius 27-én fejezték be, akkor a vizsgálatokat junius 28-tól julius 5-ig tartották. Intézetünknél a rendkívüli tantárgyak tanítása azonnal működésének megkezdésétől, életbe lépett. Az első évben tanították a franczia nyelvet 3 órában, a harmadik tanévben már a gyorsírást is. Ezen rendkívüli tárgyak tanításáért a pártfogóság legelőször 300, azután 500 frtal dijjaztaa tanítót, de, ez csak 1882-ig tartott. Az 1892-93-iki tanévben a gyorsírás tanítása megszűnt azon okból, hogy Steiner Gábor magántanítótól a franczia nyelv tanítását átvette Hegedűs Pál oki. tanár; ekkor Steiner Gábor a gyorsírás tanítását is abbahagyta. Ezen állapot megmaradt még a következő évben. Az 1884-85-iki tanévben Hegedűs Pál r. tanár, vállalkozott a műének tanítására és pedig ingyen. Ez okból az intézet az alapítandó segélyző egyesület pénzéből vett egy harmoniumot, a mely még most is használatban van. Ezen idő óta a műének az intézetben a rendkívüli tantárgyak sorában folytonosan szerepel. Volt ugyan idő, a mikor tanításával alig lehetett boldogulni, de éppen ez volt az oka a gymn. bizottság azon határozatának, a melylyel a tandijat l írttal emelte és kimondotta, hogy minden tanuló, ha különös oka nincs, köteles a műéneket tanulni. Ez által lehetővé lett, hogy a műének oktatása intézetünkben rendszeressé váljék és hogy minden jóhangu tanuló a műének oktatásában részesülhet. Sajnálattal nélkülözzük a róm. kath. v. tanulóknál a templomi éneket, de ezt addig, míg külön deákmiséjük nem lesz, életbe léptetni nem lehet; mert a plébániai templomban, a hová sz. misére járnak, csak minden második vasárnap van magyar ének. Ezen körülmény miatt a templomi énekekbe nem le-
