Állami gimnázium, Nagykikinda, 1894
— 50 — Az intézetnek azonban ezen elhelyezését úgy a vármegye mint a gymnasium! bizottság csak ideiglenesnek tekintette. Nem is maradhatott gymnasium azon a helyen, a hol közvetlen a szomszédságban voltak a rabok, törvényszék, szolgabíróság, pandúr, hajdú, és sok ügyesbajos emberek tömege. A tanú-, lóknak nem volt szabad helyük, még az óraközötti időt sem voltak képesek tiszta levegőn eltöltetni. Ezen helyiség hátrányait a gymn. bizottság belátva, minden lehetőt elkövetett, hogy az intézet számára állandó és önálló helyiséget szerezzen. Ez okból a róm. katli. templommal átellenben lévő és ajándékba kapott telken egy teljesen uj és a modern követelményeknek megtele- lő főgymnasium számára elegendő épületet tervezett. Az 1879- évi márczius -11 -én tartott gyűlésén a gymn. bizottsága Krémer József, temesvári építész által készített terveket és költségelőirányzatot, mely szerint 60.00!) frtba került volna az emelendő iskolaépület, megvizsgálta, azt minden igénynek megfelelőnek találta és elhatározta, hogy ezt felülvizsgálás és elfogadás végeid a megye törvényhatóságának bemutatja. A megye közönsége a tervet helyeselte és jóváhagyás végett a v. és köz. m. kir. minisztériumhoz terjesztette föl. Csak a jóváhagyás megérkezése után, a midőn az alap állagáról tüzetesebb kimutatást kapott a bizottság, látta be, hogy a gymnasium fönnállásának koczkázta- tása nélkül ily magas összegű építkezésbe nem bocsátkozhatik. Az önálló épület eszméjét azonban az intézet sikeres működésé- biztosítása miatt el nem ejthette; de most más tervet karolt föl. Felmerült ugyanis az az eszme, hogy a Curiában elfoglalt és a kerületi alap tulajdonát képező termek átengedése fejében kapja meg az intézet a kincstár birtokában lévő úgynevezett comissa- riatusi épületet. A kormánynak ugyanis szüksége volt a gymnasium által elfoglalt termekre, mert a kir törvényszék személyzetben folytonosan gyarapodott. Ezen uj eszme keresztül vitelének czéljából a gymn. albizottság 1881. deczember Ю-én tartott gyűlésében elhatározta, hogy kérvényben megkeresi a pártfogó- ságot és a főispánt, miszerint működjenek közre, hogy az intézet a kormánytól ezt az épületet minél előbb megkapja. Hertelendy József, főispán, a gymn. bizottságnak eme kérését magáévá tette és nyomban megkezdte a magas kormánynyal az alkudozásokat a jelzett épület átengedése czéljából. Ez azonban nem ment oly könnyen, mint a hogy első pillanatban gondolták; míg minden akadályt sikerült a főispánnak elhárítani, egész esztendő telt bele; de végre siker koronázta fáradságát. Az intézet 1883. óv közepetáján magáénak mondhatta a komis- sariatusi épületet, melyet neki az állam 20,000 írtért adott el, t. i. az állam a törvényszéki épületet a kerületi alaptól megvette és a vételárban a gymnasiumnak eladott épület 20.000 írttal szerepelt. Most nem maradt más hátra, mint a megvett épületet iskola czéljaira átalakítani. A megye még az alkudozások folyamán elkészítette az átalakítási munkálatok tervét és költségvetését, hogy, mihelyt a kommissariátusi épület kiürül, nyomban megkezdhesse a munkálatokat. Az átalakítási munkálatokat csak
